Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− Miként ítéli meg a jelenlegi magyar−brit üzleti kapcsolatokat, milyen lehetőségeket lát ezek fejlesztésére?
− A kereskedelmi forgalom mindkét irányban drámai növekedést mutatott az elmúlt években: csak 2010-ben a Magyarországról érkező brit import 29, a Magyarországra irányuló brit forgalom pedig 27 százalékkal haladta meg az előző évit. A trend jelzi, a magyar és a brit cégek egyre több információ birtokában vannak a kínálkozó lehetőségekről. A jelenlegi legnagyobb kihívás, hogy a cégek megértsék, milyen üzleti potenciált rejthet az együttműködés. Nagy-Britannia közép-európai kereskedelmi forgalmának mintegy 10 százaléka Magyarországra érkezik. A célunk ennek szignifikáns növelése, szerencsére a kapcsolatok fejlesztésére számos lehetőség kínálkozik.
− Melyek lehetnek az említett fejlesztések eszközei?
− A legfontosabb feladat a lehetőségek felvázolása: a brit cégeknek Magyarország önálló piacként is érdekes lehet, azonban térségi központ szerepe is felértékelődhet a következő időszakban, azaz Magyarország kiindulási pont lehet harmadik országbeli terjeszkedésükhöz. A munkám egyik legfontosabb része, hogy első kézből mérjem fel az itteni helyzetet, cégeket, lehetőségeket. A legfontosabb, hogy megtaláljuk azokat a \"jó\" magyar cégeket, amelyekkel a britek együttműködhetnek. Emellett pedig egy olyan gondolkodásmód kialakítását célozzuk, amelynek alapján a magyar cégek automatikusan partnerként tekintenének brit társaikra. A közvetítő szerep azonban csak abban az esetben működhet, ha valóban jónak látjuk a felmerülő lehetőséget.
− Az együttműködésben lehetnek kiemelt, kulcsszektorok?
− Jelenleg éppen ennek felmérése zajlik. Nagy-Britannia szempontjából az egyik legkiemeltebb terület az információs és kommunikációs technológia, az ország GDP-jében ez nagyobb részaránnyal szerepel, mint például az Egyesült Államokéban vagy a legtöbb európai országéban. Ezenkívül számos egyéb szektor is komoly lehetőségeket rejthet.
− A jelenlegi brit−magyar kapcsolatok közül melyeket tekinti követendő példának?
− A legnagyobb brit cégek közül Magyarországon 22 ezer főt foglalkoztat a Tesco, de számos egyéb nagyvállalat is jelen van. Nagy-Britanniából eddig 516 millió font, mintegy 170 milliárd forint tőke érkezett Magyarországra. A dolog tehát működik, ráadásul egyre több magyar vállalkozás ér el sikereket a Csatorna túloldalán: több milliárd forintot ruháztak be magyar cégek az elmúlt időszakban. Sok lehetőség van még arra, hogy mindez jelentősen bővüljön. A tapasztalatok szerint az együttműködésből sok esetben − arányaiban − többet profitálhatnak a kisebb cégek, mint nagyobb partnereik.
− Milyen lehetőségek kínálkoznak a Nagy-Britanniában szerencsét próbáló magyar cégek számára?
− A brit kormány véleménye szerint a gazdasági nehézségekből a kereskedelem jelenthet kilábalást − ez persze egy kereskedőnemzettől nem is meglepő, de hasonló a helyzet Magyarországon is. Mindkét fél érdeke a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok erősítése minden lehetséges területen. Ezt nagyban segíti az Egyesült Királyság által kínált európai és világszinten is attraktív, a Világbank adatai alapján globálisan a hetedik legvonzóbb üzleti környezet: nálunk új üzleti tevékenység indítása 13 napot vesz igénybe, szemben az európai átlag 30 nappal. További előny az alacsony társasági adó, az egyszerű hitelhez jutás − ami a kis- és középvállalatok számára létfontosságú −, a csökkentett bürokrácia, ráadásul a brit gazdaság a válságidőszakban is stabilnak bizonyult, a font jelentősége pedig az eurózóna válságával felértékelődött. Jelenleg a Nagy-Britanniába irányuló magyar export legnagyobb része a feldolgozóiparból, ezen belül is az elektronikai és gépipari ágazatokból kerül ki, de jelentős a feldolgozatlan élelmiszerek forgalma is. A minőségi magyar termékeknek nagy piaca lehet az országunk, akár az élelmiszerek vagy az alkoholos italok szempontjából.
− Hogyan erősíti a kereskedelmi kapcsolatokat a nagykövetség?
− Hét teljes állású szakember kutatja az üzleti lehetőségeket minden ágazatban, ők a UK Trade & Investment (UKTI) szervezetén belül végzik a nemzetközi partner- és befektetésközvetítő tevékenységet. Ennek érdekében − mindkét oldalról − várjuk a bővülni vágyó cégek jelentkezését, ehhez minden segítséget megad a nagykövetség. A UKTI egy évvel ezelőtt indította el új stratégiáját, amelynek középpontjában a szabad kereskedelem áll − a fő célkitűzés a kereskedelemi szervezetek meggyőzése arról, hogy a kereskedelem minden félnek előnyös, \"win-win\" helyzet. Ezzel szakít azzal a régimódinak nevezhető felfogással, hogy egy üzleten az egyik fél nyer, valakinek azonban mindig veszítenie kell.
− Mindez a \"magyarimázs\" javítását jelenti, vagy csupán a megismertetést?
− A befektetések egyfajta divat szerint működnek, az EU-bővüléssel pedig a divatosnak számító befektetési célpontok is változtak. Az imázs megváltoztatása nem a mi feladatunk. Mi annyit tehetünk, hogy minél részletesebben ismertetjük a lehetőségeket. A hosszú távú üzleti tevékenység, befektetés − azaz a már itt lévő brit nagyvállalatok − számára a legfontosabb a szabályozási környezet kiszámíthatósága, átláthatósága, illetve a méltányos és szintén átlátható adórendszer. E cégek nagy részét érzékenyen érintette a magyarországi szektor-válságadók bevezetése, ezek 2013-as kivezetése után sokkal vonzóbb célponttá válik Magyarország, ami nagyobb tőkebeáramlásra is lehetőséget ad majd.
