Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két év alatt 150-ről ezer hektárra emelkedhet a Makó környéki vöröshagyma termőterülete, amennyiben a kormány rábólint az erre vonatkozó tervre, illetve forrást is rendel hozzá. A program a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiája részeként az eredetvédelmet élvező makói hagymatermesztés újraélesztését célozza, hamarosan kormány-előterjesztésként kerülhet a kabinet elé. A program első elemeként a 45 magánszemély termelő és öt környékbeli vállalkozás is szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy megfelelő támogatás mellett anyagilag és a termőterület bővítésével is hozzájárul a Makói Hagymaszövetkezet létrehozásához − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Mágori Józsefné, a térség fideszes országgyűlési képviselője.
A környékbeli hagymatermesztés hanyatlásához a fogyasztói ízlés változása, illetve az import térnyerése mellett az vezetett, hogy magas önköltség mellett alacsonyabb hozamokat produkáltak a hagyományosan használt fajták. A program ezért részben régi-új fajták meghonosítására törekszik.
A program sikere több tényező függvénye, de a legfontosabb egy jelentősebb mennyiségű termést feldolgozni képes szárítóüzem megépítése. A tervek két alternatívával számolnak, egyrészt kisebb forrásigénnyel fel lehetne újítani a régi makói szárítót, illetve 40 százalékos önerővel, mintegy 2 milliárd forintos beruházással, zöldmezős beruházásként egy újat is lehetne építeni a képviselő szerint. Az utóbbihoz szükséges önerő előteremtése azonban problémás lehet.
