Régiós központot épít itthon a Donau Chemie

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Elsősorban a régiós vízügyi fejlesztések vegyszerigényét kiszolgáló gyártóbázist hoz létre az osztrák Donau Chemie AG Magyarországon, a BorsodChem Zrt. kazincbarcikai telephelyén − mondta lapunknak Franz Geiger vezérigazgató. A vállalat itthoni leánycége, a Donauchem Vegyipari Kft. vegyianyag-keverő üzeme a kilencvenes évek közepe óta működik Budafokon, ez az egység a csoport osztrák gyáraiból, továbbá a magyarországi és nemzetközi vegyipari gyártóktól behozott alapanyagokat használja. A kazincbarcikai gyár a Donau Chemie történetében az első olyan Ausztrián kívüli vegyianyag-gyártó egység lesz, amely egy másik vállalat telephelyén épül fel (ezenkívül a Fülöp-szigeteken gyárt aktív szenet a társaság).

A vízkezeléshez szükséges vegyszerekre a társaság várakozásai szerint egyre nagyobb igény mutatkozik majd a régióban, a vonatkozó EU-direktíva minden tagállamnak előírja a 2020-ig elérendő célokat a területen. A termékeket nagyjából 600 kilométeres körön belül éri meg szállítani, az osztrák anyacég ezért döntött a gyártás keleti kiterjesztése mellett. A szennyvízkezeléshez vas-kloridra (FeCl₃), az ivóvíz-tisztításhoz pedig poli-alumíniumkloridra (PAC) van szükség (utóbbit a papíripar is használja). Geiger szerint a régió országai eltérő szinten állnak a felzárkózásban, a legnagyobb lemaradásban − ami egyben a legnagyobb piaci potenciált is jelenti − valószínűleg Románia van.

A két vegyi anyag piaca alapvetően a lakosságszámtól függ: az osztrák − telített − piacon például 8 millió lakos által termelt szennyvízhez nagyjából évi 80 ezer tonna vas-kloridra van szükség. Ugyanígy számolva Magyarországon 100 ezer tonnára becsülhető ez a potenciális mennyiség, ami kiegészülhet 30-40 ezer tonna PAC-kereslettel. A vállalat becslése szerint jelenleg 30-40 ezer tonna vas-klorid fogy a magyar piacon, így a következő években legalább a kereslet megduplázódására számít. Romániában pedig a potenciális 200 ezer tonnával szemben 20 ezer tonnát használnak fel, ráadásul ott − mivel rosszabb minőségű az ivóvíz − az átlagosnál is nagyobb mennyiségre lehet szükség a PAC-ból. A magyar központ emellett ellátja majd az 50 ezer tonnás szlovák, illetve a 10 ezres cseh piacot, és Lengyelország déli részét is.

Az 5,5-6 millió euróból épülő kazincbarcikai gyár a BorsodChem TDI-üzemének beindulásához kapcsolódik: itt kemény és lágy poliuretánhabokat gyártanak, többek között az autóipar és a szigeteléstechnika számára, a gyártás során pedig melléktermékként sósav keletkezik. A Donauchem éppen utóbbit használja majd fel a vízkezelési anyagok gyártásához, a BorsodChem teljes, 200-250 ezer tonnás kibocsátásából előreláthatóan 70 ezret. Ennyi alapanyag 75 ezer tonna vas-klorid és 30 ezer tonna PAC előállítását teszi majd lehetővé. A sósav piaci áron cserél gazdát, azonban komoly összeget takaríthat meg a Donauchem a 200-300 kilométerre számolt, tonnánként 25-35 eurós logisztikai költségekből, mivel a két vegyszer előállítási költségét több mint 50 százalékban a sósav ára határozza meg.

A Donauchem körülbelül 5 ezer négyzetméteres területet bérel a BorsodChemtől, az üzem 2013 elején kezdheti meg működését. A kivitelezésben várhatóan nagy szerephez jutnak a magyar alvállalkozók, Geiger szerint nekik nemzetközi versenytársaikkal szemben a logisztikai költségek alacsonyabb szintje jelenthet előnyt.

A jelenleg 800-900 magyarországi ügyfelet kiszolgáló Donauchem tavaly indította el új, budapesti telephelyének 4 millió eurós zöldmezős fejlesztését egy 30 ezer négyzetméteres földterületen, ami a tervek szerint 2014-ben kezdi meg tevékenységét. A társaság kinőtte jelenlegi üzemét, az elsősorban disztribúcióval foglalkozó részleg az új helyen a korábbinál szélesebb spektrumban kínálhat termékeket.