Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly 59,5 milliárd forintot költöttek a hirdetők a televízióknál és a rádióknál, tavalyelőtt ez az összeg 62,8 milliárd forintot tett ki. Hetedik alkalommal összegezte a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) az Ernst & Young adataira támaszkodva a tévés és rádiós reklámtortát. A piacot 52 tévé és 7 rádió közlése alapján lőtték be, az összeg pedig net-net, vagyis az ügynökségi és a hirdetésszervezői jutalékok levonása után értendő.
Az adatok szerint a tévés reklámköltések 6 százalékkal csökkentek 2010-hez képest, míg a rádiós bevételeknél 2 százalékos növekedés mutatkozott. Előbbi 54,9 milliárd forint lett, utóbbi 4,62. A tévéknél a reklámbevételek legnagyobb részét továbbra is a néhány földi sugárzású televízió viszi el, ez 72 százalék, a többin a nem földi (csak kábelen terjesztett) sugárzásúak osztoznak. Ami szembeötlő, hogy a földi csatornák részaránya rohamosan csökken, 2008-ban még 85 százalékban részesültek a tortából (ez 60,78 milliárd forintot jelentett, míg most 39,7 milliárd a bevételük). Átalakulás mutatkozik a reklámtechnikáknál is. Továbbra is a spot jellegű (hagyományos) reklámok hozzák a bevételek zömét (52 milliárd forintot), ám a nem spot jellegű (többek közt a termékmegjelenítés miatt) tavaly már jelentősen, 16 százalékkal nőtt. Persze még így sem érte el a 3 milliárd forintot.
Az adatok szerint a nem földi sugárzású csatornák reklámfelületei rendkívül olcsóak, vagyis gyanús, hogy a következő években is dinamikusan nő a részesedésük a reklámtortában. Míg a földi csatornák (vagyis a kereskedelmi tévék és a köztévé) a nézettség 54,7 százalékát hozzák és ezzel együtt 39,7 milliárd forintot költenek náluk, addig a kábeles csatornák a nézettség 44,6 százalékát érik el és ezzel 15,1 milliárd forintra tesznek szert. Utóbbiak éves bevétele nem is csökkent, sőt 8 százalékkal nőtt, míg a földi adóké 10 százalékot esett.
