Már harmadik éve, hogy a hazai beruházások még nominálisan sem haladják meg az azt megelőző év teljesítményeit. Tavaly összesen 4300 milliárd forint értékben vásárolt vagy bővített a versenyszféra és a költségvetési szektor tárgyieszköz-állományán, ez egy év alatt reálértékben 4,5 százalékos, 2006-hoz képest megközelítőleg 12 százalékos csökkenést jelent. A tavalyi utolsó negyedévben a visszaesés megegyezett az éves átlaggal − derült ki a KSH szerdai adataiból.
Még a legalább 50 főt foglalkoztató vállalatok beruházásai is olyan alacsony szintre estek vissza az évek során, hogy 2011-ben egy mérsékeltebb, 3,7 százalékos növekedést értek el. Ebben nagy szerepe volt az Audi 900 millió és az Opel 450 millió eurós fejlesztésének, amelyek − még ha áttolódnak is − megközelítőleg az éves nemzetgazdasági beruházás 9-10 százalékával egyenértékűek. Nagyjából minden évre jut azonban egy hazai léptékben kiemelt projekt (mint a Mercedes vagy a Hankook), így ezek az összegek idővel a bázis tartásához és nem a növekedéshez kellenek majd. A feldolgozóipari adatok még így is egyértelmű támaszt jelentettek. A legtöbb ágazat beruházási hajlandóságának elpárolgásával párhuzamosan egyre nagyobb, 2011-ben már 28,6 százalékos súllyal rendelkező nemzetgazdasági ág 24,2 százalékkal növelte beruházásait. A rég nem látott dinamikát nem meglepő módon a járműgyártás hajtotta − derült ki a KSH közleményéből.
A rendkívül kedvezőtlen bázis miatt nemcsak a termelésben, hanem a tárgyieszköz-állomány bővítésében is kiemelkedő agrárium mellett még az EU-s forrásból megvalósult egészségügyi intézményfejlesztések voltak figyelemre méltóak. Utóbbi jövőre bázishatásban visszafogja majd az ütemet, hasonlóan ahhoz, ahogy az oktatás területén a tavaly tetőző egyetemi beruházások az idei számokat vetették vissza.
A fentiek azonban csak enyhítették a csökkenő trendet, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság nélkül ugyanis 18 százalékos volt a visszaesés (2006-hoz viszonyítva 39 százalékos a mínusz). A legnagyobb súlyúak közül leginkább a szállítás, raktározás beruházásai maradtak el az előző évitől (23,3 százalékkal), ennek oka a szárazföldi, csővezetékes szállítás, a légi szállítás, továbbá a gyorsforgalmi úthálózat-építés és -felújítás jelentős csökkenése. A lakásépítések, valamint az üzleti ingatlanfejlesztések folytatódó visszaesése nyomán az ingatlanügyleteknél is 20 százalék fölötti zuhanást mért a KSH. Az állami szektor visszaesését az utolsó negyedévben a \"Vásárhelyi terv továbbfejlesztése\" program megvalósításához kötődő nagyberuházások fékezték.
A beruházási adatok nem lettek sem meglepők, sem fényesek. A korábban a fogyasztásról és a külkereskedelemről közölt számok is megfeleltek a vártnak. Így valószínűleg a készletek hajtották meg az év végi GDP-t − írta elemzésében Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. A nagy autógyártóké lesz még az idei év is, az eredményeken az ingatlanügyletek visszaesése tompít majd. Egy konszolidáció azonban kezdetét veheti a lakáspiacon, így jövőre − a teljes nemzetgazdasági átlaghoz hasonlóan − növekedés várható.
