A pénzügyi vállalatokat érintő különadó és a magánnyugdíjpénztárak államosítása után a biztosítási szektort is rendkívüli mértékben érintette a végtörlesztés − mondta Kovács Zsolt, az ING Biztosító vezérigazgatója az IIR biztosítási konferenciáján. Kovács szerint a 19 százalékos végtörlesztési szerződésszám még megfelelt a várakozásnak, ám az átlagos végtörlesztett hitelösszeg az induláskor várt 3,1 millió forint közel duplája lett. A biztosításokból összességében a végtörlesztési állomány 5-7 százaléka, 40-45 milliárd forint származhatott, ez ugyanakkor Kovács Zsolt szerint nem okozott komolyabb trendtörést, mivel a biztosítások visszavásárlása és törlése a válság kezdete óta folyamatosan emelkedik − ráadásul egyértelmű, hogy szignifikánsan nagyobb a unit-linked biztosítások érintettsége e téren − a hagyományos biztosításoktól sokkal kevésbé szabadultak az ügyfelek. Ennek ellenére az ING vezérigazgatója szerint az utolsó negyedévben az új szerzés nélküli állománydíj változásában azért utolérhetőek a végtörlesztés adatai: év/év alapon 2,6, míg a III. negyedévhez mérten 5,1 százalék volt a visszalépés. Ugyancsak tetten érhető a végtörlesztés a kár- és szolgáltatáskifizetések tekintetében.
Az ING saját terveinek elkészítésekor úgy számolt, hogy a végtörlesztés a portfólió 15, a díjak 22 százalékát veszélyeztetheti a társaságnál − mindezt arra alapozták, hogy a biztosító komolyan kitett volt a kombi hiteles biztosításoknak és számottevő volt az euróalapú biztosítási portfólió is − márpedig ésszerűnek tűnt, hogy az ügyfelek az euróalapú szerződésekből az év végén, az idei év elején − 320 forint körüli árfolyamszint környékén − szabadulnak majd.
A végső adatok szerint az ING-nél a 2010-es visszavásárlásaihoz képest darabszámban körülbelül 5 ezerrel több szerződés szűnt meg, az átlagos visszavásárlási érték a teljes visszavásárlásoknál 6, a részleges visszavásárlásoknál 2 milliárd forinttal haladta meg a bázisévet. Az átlagos visszavásárlási érték 1 millió forint körül volt. Szektorszinten is elmondható az ING vezérigazgatója szerint, hogy a végtörlesztés rendkívüli mértékben nem rázta meg a piacot: év/év alapon mind a szerződésszámban, mind állománydíjban kisebb volt a csökkenés tavaly, mint 2010-ben a piacon. A következő pénzügyi év akár kedvező is lehet, hiszen a végtörlesztés után az emberek megmaradt megtakarításai újra befektetési lehetőséget kereshetnek − az új szerződések száma növekvő. Persze, a kockázatok is ott vannak a rendszerben, hiszen például az IMF-tárgyalások előtt nehéz magabiztosan nyilatkozni az adórendszer jövőjéről.
