Javában zajlik a kötelező kamarai regisztráció a határidő március elsejei lejárta előtt: az online mellett sokan a postai megoldást, illetve a személyes ügyintézést választják, és − ahogy ez lenni szokott − az érintettek zöme az utolsó pillanatokra hagyta a dolgot. A kamarák sok helyütt plusz szervereket állítottak be, de honlapjaikat több esetben is nehezen lehetett elérni. Arra számítunk, hogy a regisztráció még március első két hetében is folyik majd − mondta lapunknak Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára. Az MKIK abban bízik, hogy a regisztráció, illetve a júliustól elérhető nyilvános adatbázis révén kiderül, hány valóban működő vállalkozás van az országban. Szerintük legfeljebb 600 ezren jelentkeznek majd be, de a magyarországi vállalkozások 1,2 milliósra becsült számánál mindenképp kevesebben lesznek.
A hétvégén 30 ezren intézték el az online regisztrációt, így a hétfő reggeli adatok szerint ezt már összesen közel 160 ezren tették meg − az adatlapot azonban cégszerű aláírással el kell juttatni a területileg illetékes kamarához is és március 31-ig meg kell fizetni a hozzájárulást. Aki kezdeményezi a regisztrációt, az a hozzájárulást is megfizeti − számolt be tapasztalataikról a főtitkár. A postán küldött adatlapokkal együtt hozzávetőleg 200-230 ezer vállalkozás regisztrálhatott eddig.
A cégnyilvántartás és a fővárosi iparűzésiadó-nyilvántartás számai alapján 200-250 ezerre becsült fővárosi vállalkozói körből eddig 45 ezren kezdeményezték az online regisztrációt és fizették meg a hozzájárulást − mondta el Kiss Ervin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) főtitkára. További 2-3 ezer vállalkozás már regisztrált, de még nem fizetett, és sok a postán érkezett, fel nem dolgozott regisztráció is. A vártnál jóval nagyobb arányban választották az érintettek a papíralapú vagy a személyes ügyintézést − főleg az egyéni vállalkozók, illetve a kisebb cégek. Akadnak olyan vállalkozások is, amelyek a kamarai ügyfélszolgálaton fizetik meg az ötezer forintos hozzájárulást. A kamarai regisztráció egyébként a csalók érdeklődését is felkeltette: több fővárosi vállalkozást kerestek meg azzal, hogy házhoz mennének a hozzájárulásért. A BKIK már a honlapján is jelzi, hogy senkit nem bízott meg ilyesmivel, de mivel a csalási kísérletet jelzők nem fizettek a próbálkozóknak, ezért eddig nem tettek feljelentést.
A beküldött adatlapokat a területileg illetékes kamarák archiválják majd, és öt évig megőrzik. A vállalkozásoknak a legfontosabb adatváltozásokat ezentúl jelezniük kell majd a kamarának is, cégszerűen aláírt levélben. Arról még csak most kezd egyeztetni az MKIK és az adóhivatal, hogy milyen legyen az adatszolgáltatás a két szervezet között. Erre egyrészt azért van szükség, hogy a regisztrációt elmulasztó vállalkozásokat meg tudja keresni az illetékes kamara a mulasztás pótlása céljából, másrészt azért, hogy megegyezzenek az adóhivatal által felfüggesztett vagy törölt adószámú vállalkozások kezeléséről. (A kamarai regisztrációhoz kell az adószám is, azt a nyilvántartásba vétel után megküldött regisztrációs szám is tartalmazza.)
A kamarai regisztrációt több szervezet is kifogásolta, a szakmai kamarák például azt sérelmezték, hogy tagjaiknak így kettős fizetési kötelezettségük van, ami jogszerűtlen. Az MKIK főtitkára szerint azonban még ha valakinek magánszemélyként kötelező is a szakmai kamarai tagság, sok esetben vállalkozóként vagy gazdasági társaság tagjaként végzi tevékenységét, ezért kell ekként is regisztrálnia, illetve fizetnie. A könyvelők érdekképviseletének hétvégi felvetésével kapcsolatban − miszerint a kamarai hozzájárulás nem köztartozás, ezért megfizetéséről számlát kellene adniuk a kamaráknak − Dániel Péter elmondta, hogy kifejezetten az MKIK kérésére került a hozzájárulás kifejezés a törvénybe, mivel ez sokkal kevesebb adminisztrációval jár a vállalkozások számára, mint bármilyen egyéb megoldás. Nem kell utána számlát adni, nem áfaköteles − magyarázta Dunai −, tulajdonképp a szakképzési hozzájárulás mintájára működik.
