Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) is ringbe szállt a Budapesti Vegyiművek Zrt. f. a. (BVM) budapesti Illatos úti 10 hektáros területéért, a jelek szerint szabálytalanságot sejt a 2008-ban uniós pályázati pénzen indult környezetvédelmi programban. Az NFÜ múlt héten kezdte vizsgálni a szabálytalanságokat, a Napi Gazdaság információi szerint a hét végén dönt a terület sorsáról. Elképzelhető, hogy az NFÜ jóváhagyja a BVM felszámolója és a területre kiírt pályázat nyertese, az Árkád Nyíregyháza Kft. közötti adásvételi szerződést, de az is lehet, hogy a szabálytalanságok miatt csak akkor járul hozzá ehhez, ha az Árkád átvállalja az 1,4 milliárd forint értékű környezeti rehabilitációs programot. A harmadik lehetőség, hogy az NFÜ felkéri a kormányt, rendelettel vegye a területet állami tulajdonba.
Úgy tudjuk, az NFÜ jelen pillanatban egyetlen érintett féllel sem tárgyal, miközben az ipari terület körül továbbra is fel-fel tűnik Halász István, Kunbaja egykori polgármestere, aki a német szemétbálák ügyében korábban már állt bíróság előtt. A 2007-ben felszámolásba csúszott BVM területét évekig hirdette a felszámoló ÁFI Zrt., majd tavalyelőtt sikerült értékesítenie 1,23 milliárd forintért. Az összegből 300 millió forint lett volna a készpénz, a többi a szennyezett terület megtisztítása és egyéb technikai munkálatok. Az Árkád ingatlanfejlesztésbe kezdene a számára értékes területen, ahol az ipari besorolás miatt nemcsak irodaházakat, hanem termelőegységeket is lehetne telepíteni (Napi Gazdaság, 2011. november 17.).
Az ÁFI − érvénytelenségre hivatkozva − mégis elállt a szerződés aláírásától, majd a felszámoló bíró az érvénytelenséget megállapító nyilatkozat visszavonására kötelezte a felszámolót. Az Árkád azonban továbbra sem került birtokon belülre, az uniós támogatású környezetvédelmi projekt miatt az NFÜ-nek is rá kellett volna bólintania a szerződésre, ezt azonban indoklás nélkül elutasította (Napi Gazdaság, 2012. január 12).
A BVM 2007-ben nyert el uniós pénzt a terület rekultivációjára, a felszámolás elindulása miatt azonban a pénzt a kivitelező Hídépítő Zrt. kapta meg. A talajvíz tisztítására épített kutaknak mostanra már tiszta vizet kellene pumpálniuk, illetve 1300 tonna veszélyes hulladéknak is el kellett volna tűnnie a területről (az Árkád a szerződésben vállalta a kutak működtetését és a hulladék megsemmisítését is).
