Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az év végi forintszakadást, majd az állampapírok két számjegyű referenciahozamait követően a kormány egyértelmű és békülékeny hangon kommunikálja a piac és a nemzetközi szervezetek felé, hogy kész az EU/IMF-megállapodásra. A kötelezettségszegési ügyekben, valamint a túlzott deficit miatt zajló uniós eljárások beindításával, illetve fenntartásával ugyan sorra érnek be azóta a korábbi magyar döntések, uniós konfliktusok eredményei, de az Orbán-kormány reakciói − szemben a korábbi időszakokkal − elfogadhatóvá váltak a piac számára. Bár biztosan senki sem veti még el a \"török forgatókönyvet\" − azaz az időhúzást az IMF-fel annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a hitelfelvételt −, a bizakodó hangok erősödnek. Többen április−májusi megegyezést várnak, sőt egyes külföldi befektetők kormányzati forrásokra hivatkozva akár a márciusit is elképzelhetőnek tartják.
Az nem feltétlenül része a török forgatókönyvnek, hogy Törökország és az IMF tárgyalásai annak idején a hitelfelvétel elkerülésével végződtek. A lényeg az időhúzás és egy nem hivatalos pénzügyi biztonsági háló megszerzése. Azt látni kell, hogy az IMF-fel való kapcsolatfelvételt már negyedéve jelentette be a kormány (2011. november 17.). Sokak szerint a kormány akkor kezdeményezi a hivatalos tárgyalások elindítását, amikor a mostani válaszlevelet kiváltó uniós kötelezettségszegési eljárások végére pont kerül − azaz voltaképpen akkor kezdődik el igazából a történet.
Az \"unortodox\" lépések tették lehetővé, hogy a kormány időt nyerjen − emelte ki Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára a Napi Gazdaság múlt heti makrogazdasági konferenciáján. Elképzelhető, hogy az EU/IMF-hitel is ezt a szerepet tölti be. Bár a hitelfelvétel bejelentését követően a kormány több súlyos következményekkel járó intézkedést is hozott, a szándék megerősítése megkönnyítette a váltást a kommunikációban.
Pénzügyi védőhálóra ma elsősorban a hitelességét elvesztő magyar gazdaságpolitika miatt van szükség. Ha a kormány meggyőzi a piacot arról, hogy ez az időszak véget ért − márpedig most szóban erre történik kísérlet −, akkor ez Magyarország finanszírozási költségein is meglátszik majd. A kötelezettségszegési eljárás eredményeként létrejött változás lehet az első, amikor ez tettekben is megmutatkozik, ami pedig további időt jelenthet a kormánynak. Elképzelhető, hogy nem lehet elkerülni a hitelfelvételt, de a kormányzat addig sincs olyan mértékben korlátozva a döntéseiben, mint annak esetleges feltételei mellett, és ez még akár az önkormányzati rendszer és a közösségi közlekedés átalakításánál is jól jöhet.
