Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Senki sem számított a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők közül olyan gyors gazdasági bővülésre Magyarországon, mint amiről a KSH tegnap beszámolt. A szakértői várakozások 0,5 és 1,3 százalék közé tették a tavalyi utolsó negyedév növekedését, ezzel szemben az előzetes adatok szerint a GDP 1,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet (ez megegyezik második és a harmadik negyedév teljesítményével), valamint 0,3 százalékkal múlta felül a július−szeptemberben elért szintet.
Így 2011 egészében 1,7 százalék lett a GDP-növekedés üteme − ez a vártnál ugyan némileg jobb, ám nem árt emlékezni, hogy ez a szint csak a várakozásokhoz képest számít kedvezőnek. A kormány a 2012-es költségvetés beadásakor 1,9 százalékos 2011. évi növekedésből indult ki, de még sokkolóbb, hogy 2010-ben az év nagy részében a kormány és az MNB egyaránt 3 százalék körüli szintet prognosztizált a tavalyi évre.
Viszonyítás kérdése
Azóta a külső kilátások és a belső lehetőségek is sokat romlottak. A nemzetközi konjunktúra lényegesen visszaesett, miután az eurózóna adósságválsága egyre mélyebbé és szélesebbé vált − emlékeztetett Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Ezzel párhuzamosan fokozatosan romlottak a beszerzési indikátorok és a magyar növekedési lehetőségek szempontjából meghatározó német gazdaság helyzete is. A hazai gazdaság legnagyobb támaszát már évek óta a külső piacok jelentik, ráadásul a kormányzat mozgástere is folyamatosan szűkült. Hamar világossá vált, hogy az szja és a vállalati adó kiengedését szigorítással kell kompenzálni.
A jelentősen csökkent elvárások mellett azonban mérsékelt jó hírt jelent az október−decemberi ütem. Az ipar egy hajszállal jobban teljesített, mint egy negyedévvel korábban (akkor 3,5 százalék volt a növekedés), így a lassulás közel nem lett olyan gyors, mint ahogy arra többen számítottak − vázolta a GDP termelési oldalának részleteit Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője. További meglepetés, hogy az építőipart számos infrastrukturális beruházás hajtotta − úgy tűnik, túljuthat az ágazat a mélyponton. A negyedik negyedév adatai szerint ugyanis kivételesen nemhogy nem két számjegyű ütemben csökkent, hanem stagnált. Ezt elsősorban a vasút- és útépítések, valamint -felújítások magyarázták.
Még mindig a mezőgazdaság húz
A termelési oldalon − az egész év dinamikájának megfelelően − még mindig egyértelműen a mezőgazdaság vitte a prímet. (A részletes adatokat március 9-én teszi közzé a KSH.) A szolgáltatások a várakozásoknak megfelelően alakulhattak. A kereskedelemnél maradt az egész évre jellemző mérsékelt növekedés, a pénzügyi szektornál pedig a visszaesés. Emögött azonban a lanyha hitelezés és nem a végtörlesztés áll − hangsúlyozta Szabó. A többi nemzetgazdasági ágat a stagnálás jellemezte. Az egészségügynél kis élénkülés ugyan megjelent az orvoslátogatások számának megugrásával, de ez is csak mérsékelt dinamikát jelentett.
Kevésbé mélyre és rövidebb ideig
Hajszállal jobb lett ugyan a gazdaság negyedik negyedéves teljesítménye és ezen belül is az ipari export alakulása, de ez nem változtatja meg a történetet − mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. 2012 megítélésében többet számít, hogy Nyugat-Európában mégsem lesznek olyan borúsak a forgatókönyvek, mint attól tartani lehetett. A visszaesés mélysége csökkenhet és az időtartama is rövidülhet, így a technikai értelemben vett recesszió − azaz amikor két egymást követő negyedévben is csökken a negyedéves index − elmaradhat.
A várakozásainkkal nagyjából megegyezett a GDP-adat. A kiskereskedelem nem romlott annyira, mint vártuk, és elképzelhető, hogy a belső kereslet szűkülése nagyobb mértékben fogta vissza az importot, ezzel támogatva a külkereskedelmi egyenleget − mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A negyedéves szinten mért 0,3 százalékos növekedés régiós összehasonlításban is elfogadható.
