Szárnyalnak az árak, maradhat az alapkamat

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Utoljára 2006 szeptemberében szöktek fel a fogyasztói árak egy hónap alatt olyan mértékben, mint most januárban; a 2,1 százalékos havi drágulás mögött − az előző ugráshoz hasonlóan − az áfaemelés állt. A változás a leginkább volatilis tényezőket figyelmen kívül hagyó maginflációt is megdobta. Az év/éves index csaknem másfél százalékponttal ugrott meg: a fogyasztói árak év/éves emelkedése 2011 decemberében még 4,1 százalék volt, a január viszont jóval magasabb, 5,5 százalékos rátával indult − derült ki a KSH keddi adataiból. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők nagy szórással átlagosan 5 százalékot vártak.

Tavasz végéig beépülhet az áfa

A januári áfaemelés hatását nagy várakozások övezték és ez még a következő hónapokban is így marad. Korábban elemzői vélemények szerint az éves átlag egyedül attól fél−másfél százalékponttal növekedhet, hogy az áfa általános kulcsa 25 százalékról 27-re nőtt, és ez legkésőbb tavasz végéig megvalósulhat. Még nem látni egyértelműen, hogy ebből mennyi mehetett át 2012 első hónapjában a fogyasztói árakba. A változatlan adótartalmú index alapján ez nem lehet elhanyagolható tétel. A mutató ugyan egy hónap alatt 0,3 százalékponttal, 3,6 százalékra növekedett, novemberben azonban még ennél is magasabb volt a szintje (3,7 százalék). A legutóbbi áfaemeléskor, 2009 júniusában ráadásul csökkent a mutató, azaz akkor még jobban lenyelték a kereskedők az adóemelés költségeit − mutatott rá Németh Dávid, az ING szenior elemzője.

Az áfaemelés a piaci szolgáltatásoknál biztosan megjelent már januárban is, a tartós ipari cikkeknél viszont nyomottak maradtak az árak. A háztartások az utóbbiaknál könnyebben elhalasztják kiadásaikat, és vélhetőleg ez korlátot szabott az áremeléseknek. A következő hónapok nagy kérdése az importtermékek árváltozása lehet. Elképzelhető ugyanis, hogy valójában csak az akciók tartanak még ki, és hamarosan megjelenik az árazásban az áfaemelés. Ugyanez igaz az új ruházati kollekciókra is. Ráadásul a rezsitételek számláinak kiadásai csak februárban terhelik a fogyasztókat, ami szükségszerűen megdobja majd az e havi árakat is.

A szolgáltatások szegmensében decemberhez képest megugrott a postai szolgáltatások díjazása, átlagosan 12,4 százalékkal, a szemétszállítási díjtételek pedig 3,2 százalékkal növekedtek. Önmagában is inflációnövelő tényező, hogy az autópálya-matricák közül − a négynapos megszűnése miatt − a tíznapos került be a fogyasztói kosárba, ez pedig megközelítőleg kétszer olyan drága, mint az elődje.

Az üzemanyagárakat a forint is hajtotta

A járműüzemanyagok árai kiugróan magas ütemben emelkedtek: egy hónap alatt 5,3 százalék volt a drágulás. Itt az árfolyam hatása rögtön, közvetlen módon megjelenik, miközben az elemzők szerint másutt ennek lényegi jele nem látható. Az ősszel megindult forintgyengülés ellenére a tartós fogyasztási cikkek ára továbbra is csökkent − vázolta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank szakértője. A következő egy-két hónapban még ugyan sok minden történhet, de a hazai deviza árfolyama stabilizálódni látszik. A januári történelmi mélypontot követően a vártnál gyorsabb korrekcióra került sor, ám a későbbi kurzus alakulásában még nagy szerepe van az EU/IMF-hitelmegállapodásnak. Amíg ez meg nem születik, addig nem várható tartósan 290 alatti euró/forint árfolyam.

A forintárfolyam korrekciójánál két szempontot fontos megemlíteni − tette hozzá Németh. Egyrészt a benzináraknál a hatást mérsékelhetik az emelkedő nyersolajárak, és elképzelhető, hogy ez a szállítási költségekben, ezen keresztül számos termék árában megjelenik. Másrészt nem árt észben tartani, hogy az euró/forint a mostani korrekció ellenére is jóval gyengébb, mint egy éve volt. Az euró/forint első negyedévben tavaly 273, idén 300 volt, míg az éves átlag 279-ről idén 290−295-re emelkedhet. Az árfolyam hirtelen gyengülése szeptemberben indult, így nem zárható ki, hogy átcsorog még az árakba.

Messze még a kamatcsökkentés

Az év során az áfa és a jövedéki adó emelésének kiesése hozhat jelentős változást, minek folytán a jövő év elejére 3 százalékra, a második negyedévtől pedig akár 3 százalék alá is csökkenhet az árdinamika. A Magyar Nemzeti Bank azonban nem csökkentheti az alapkamatot, amíg az EU/IMF-hitelmegállapodást meg nem kötik − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A pénzügyi stabilitáson túl az inflációs kilátások is az irányadó ráta szinten tartását indokolják − tette hozzá Árokszállási. A jegybanki horizonton az inflációs cél eléréséhez még jó pár hónapig tartani kell az alapkamatot.