Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Orbán-kormánynak − ha hiteles kíván maradni és fenn akarja tartani az ország finanszírozhatóságát − egyszerre kell folytatnia 2010-ben kijelölt politikáját, illetve annak radikális korrekcióját − mondta a Napi Gazdaságnak Antal Attila politikai szakértő. Az \"új politika\" kidolgozása azonban nem megy egyik pillanatról a másikra, az Orbán-kormány magával cipeli a ciklus első felének terheit, így nehéz lesz újrapozicionálnia magát − ennek eszköze lehet az ellenzék bevonása.
A parlament a kormány eredeti szándékaival ellentétes törvényeket lesz kénytelen megszavazni a tavaszi ülésszakban az EU−IMF-tárgyalások érdekében − véli Juhász Attila, a Political Capital Institute vezető elemzője. A hitelszerződés létrejöttének esélye jelentősen megnőtt ugyan, a tárgyalások megkezdése és sikere azonban még most sem biztos Juhász szerint. Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet (MPI) elemzője úgy véli, a kormánytöbbség igyekszik majd minél hamarabb megtenni a szükséges lépéseket, már csak azért is, mivel ezzel a kabinet kompromisszumkészségét is hangsúlyozhatja.
A tavaszi ülésszak fontosabb témakörei közül a még hiányzó sarkalatos törvények, a kormányzati reformtervek, illetve az európai egyezményekhez kapcsolódó teendők lehetőséget kínálnak az együttműködésre az ellenzékkel, ami a nyilatkozatok alapján a kormányoldal célja is − hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezető elemzője, aki szerint fontos személyi döntés nem várható a következő hónapokban. Az ellenzék bevonása ugyanakkor Antal szerint \"eső után köpönyeg\", a közjogi rendszer átalakítása ugyanis lényegében véget ért, ebben pedig \"nem osztottak lapot\" az ellenzéknek.
Juhász úgy látja, a Fidesz az általa meghirdetett konszolidációt igyekszik látványossá tenni az egyeztetésekkel, a döntésekbe azonban eddig sem volt és vélhetően ezután sem lesz érdemi beleszólása az ellenzéknek. A kormányon kívüli pártok az eddigi nyilatkozatok alapján pedig nem fogják eljátszani a statiszta szerepét − ezt pedig a nagyobbik kormánypárt az együttműködési szándék hiányaként is kommunikálhatja. Mráz szerint az együttműködés látszatára, egy \"parlamenti békemenetre\" a kormányoldalnak a bel- és külföldi kommunikációban egyaránt szüksége van. Az ellenzéki pártok várhatóan konkrét igényekkel lépnek majd fel, jelenleg azonban Mráz szerint \"technikai együttműködésük\" sem tűnik biztosnak, nemhogy a stratégiai.
Az együttműködés hangsúlyozásával az elmúlt másfél év konfliktusosságát sikeresen tompíthatja a kabinet a választói emlékezetben, e gesztusok csökkenthetik a kormány egyik legnagyobb támadási felületét (az antidemokratikus párt képét) − tette hozzá Gyömöre. A politikai racionalitás ezért azt diktálná az elemző szerint, hogy a későbbiekben az utca lényegesen nagyobb szerepet kapjon az ellenzék repertoárjában. Hasonlóan vélekedik Antal is, aki szerint a ciklus második felében nem az országgyűlés lesz a politikai harcok fő színtere, mivel a \"forradalmi törvényhozás\" lendületének alábbhagyásával − ahogy a miniszterelnök fogalmazott − a kialakított intézmények működtetése és \"belakása\" lesz a fő feladat.
Az elfogadás előtt álló törvények jelentősége miatt Juhász szerint nagy figyelem irányul majd a parlamentre, az őszi ülésszak előtti időszakhoz hasonlóan most sem lehet a törvényhozás tempójának csökkenésére számítani. A törvényhozási \"száguldás\" befejeztével sem jelentéktelenedik el az országgyűlés, nem utal semmi az egyéni képviselői indítványok szerepének csökkenésére, ezek ugyanis nagyobb mozgásteret biztosíthatnak a parlamentnek − fogalmazott Mráz. Az EU−IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban azonban nem számíthat ellenzéki együttműködésre a kormány, ezért az elemző szerint itt az ősszel megszokott \"gyors eljárás\" várható.
