Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lassan indultak be a helyi bértárgyalások, és az álláspontok is csak lassan közelednek, számos munkavállaló jövedelme csökken majd − ebben valamennyi, a Napi Gazdaság által megkérdezett szakszervezet egyetért. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy a folyamat mikorra zárulhat le. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint bizonyos esetekben a munkaadók \"húzhatják az időt\", mivel az új Munka törvénykönyve júliusi hatálybalépése erősíti majd alkupozícióikat.
Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, az MSZOSZ alelnöke úgy látja, február végére, március elejére már tisztábban látható lesz, hogy a vállalkozások mekkora hányada vállalja az elvárt emelést, ennél hosszabban nincs értelme halogatni a döntést. Az MSZOSZ szerint a vidéki kis- és középvállalkozások jelentős része a bérkompenzáció mellett döntött, bízva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 23 milliárd forintos kerettel induló támogatásában. Az állami vállalatoknál is sor kerülhet az elvárt emelésekre, bár a közlekedési cégeknél egyelőre kevés a megegyezésre utaló jel.
A munkavállalók számára átláthatatlan bérkompenzációs rendszerben az eligazodást kalkulátorral segíti a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ). Palkovics Imre, a konföderáció elnöke szerint a szervezet konkrét bérkompenzációs megállapodásról egyelőre nem tud. A tavalyi évet nyereséggel záró MVM Zrt.-nél például hiába tervezett a menedzsment a kormány elvárásainál magasabb béremelést, kiderült, hogy állami vállalatként a jogszabályban szereplő mértéket nem teljesíthetik túl − ezt a MOSZ szerint Orbán Viktor miniszterelnök személyesen is megerősítette. Az MVM dolgozóinak így az elvárt emelés egyértelműen reálkeresetük csökkenését jelenti majd − fogalmazott Palkovics.
A munkaadók jelentős része azonban nem is kíván élni az állami támogatással, így az elvárt emelést sem adja meg. Amennyiben jelentősebb számú dolgozó maradna ki a folyamatból, a MOSZ legkésőbb júniusban kezdeményezi, hogy a munkavállalók az adóhivataltól kérhessék a kompenzáció mértékének megállapítását, illetve azt, hogy az állam juttassa el részükre ezt az összeget. Az NGM becslése szerint a dolgozók öt százaléka maradhat kompenzáció nélkül, bár a számítások alapját nem részletezték.
