Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma szavaz a parlament a cigarettakereskedelem monopolizálásáról − elvileg. Gyakorlatilag a lapunkhoz befutó információk szerint minimum kétesélyes az ügy. A Napi Gazdaság úgy tudja, a kormánypártok is megosztottak a jogszabállyal kapcsolatban, mert a törvényt ellenző lobbiszervezeteknek sikerült hangsúlyozniuk, hogy gazdasági és társadalmi aknákat rejt a dohánykereskedelem monopolizálása. Eközben a javaslat mellett érvelőknek csak annyit sikerült bizonyítaniuk, hogy az unióban nem ismeretlen a rendszer, sőt akad, ahol működőképes.
Magyarországon merőben új helyzetet teremtene a jogszabály, a dohánytermékek kereskedeleme az EU-ban a legszigorúbbá válna. Eközben jogászok szerint a törvény a jelenlegi formájában több hibát tartalmaz − nem fogalmaz pontosan, még a parlament honlapjára csütörtökön felkerült egységes javaslat sem. (Ez három szcenáriót is tartalmaz, más-más hatálybalépési feltételekkel.) Ám a törvényjavaslat szemantikai javítgatásával aligha lehet hatástalanítani a \"rejtett aknákat\". Komoly makro- és mikrogazdasági kár keletkezhet ugyanis a rosszul körülírt monopóliumból. A cigarettaforgalmazásból tavaly 380 milliárd forint (jövedéki adó és áfa) bevétele származott a költségvetésnek. A piac 500 milliárd forintos forgalmát alapul véve a fennmaradó 120 milliárdból a gyártók és forgalmazók nyereségadót, a munkavállalók szja-t fizetnek, tehát a cigarettából és dohánytermékekből az állam jóval 400 milliárd forint feletti bevételre számíthat.
Eközben a GfK Hungária elemzése szerint a cigaretta feketekereskedelme tavaly 4,2 százalék volt. Az átgondolt kormányzati adóemelések és az adóhivatal hatékony ellenőrzési rendszere eredményeként lényegében a mélypontra esett ez az arány (2005-ben még 28 százalék volt). A 2012-es előrejelzés − a forgalmazás monopóliuma nélkül − 5-6 százalék közé teszi a nem legális forgalom arányát, ami valamivel több mint 13 milliárd szálas − sodródohány nélkül számolt − fogyasztás mellett továbbra is \"kezelhető\" méret. A másfél-két százalékpontos növekedés az erőteljes jövedékiadó-emelés és a magasabb áfa következménye. Ha egy ilyen környezetben szakad a piacra a termék elérését nagyban megnehezítő jogszabály, 2013-ra a feketekereskedelem 7−10 százalék közé ugrana, ez pedig legalább évi 30 milliárd forint jövedékiadó- és áfakiesést okozna a költségvetésben. A pontos számot azért is nehéz megmondani, mert nem tudni, hogyan hat a fogyasztásra a cigarettázást szigorító jogszabály és az új elektronikus termékek növekvő népszerűsége.
Ráadásul a makrogazdasági károk könnyebben kompenzálhatók, mint a mikrogazdaságiak. A dohányértékesítési monopólium maximum hatezer értékesítő hellyel számol. Ez önmagában 500-800 munkahely megszűnését jelentené a disztribúciós oldalon, hiszen ha szűkül a fogyasztói végpontok száma, nincs szükség a jelenlegi számú területi képviselőre, értékesítőre. A kiskeroldalon még nagyobb lehet a létszámcsökkenés. Jelenleg ugyanis 40-45 ezer olyan fogyasztói (kiskereskedelmi) pont van, ahol hozzá lehet jutni dohánytermékhez. Ebből 18 ezer a forgalom 90 százalékát adja. Ebből − bár itt nem fogalmaz pontosan a jogszabály − minimum 12 ezernél megszűnik a cigaretta értékesítése. Az így kieső forgalom − amely egyrészt cigarettából, másrészt a napi fogyasztási cikkekből származik − várhatóan sok kereskedőt arra kényszerít, hogy visszaadja az \"ipart\". A GfK számítása szerint 2500−3500 üzlet megszűnésével lehet emiatt számolni, így 5−10 ezer munkahely lehet oda.
