Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vidéki kis- és középvállalkozások jelentős része már döntött a bérkompenzáció mellett, bízva a Nemzetgazdasági Minisztérium hamarosan meghirdetendő támogatásában, amire 23 milliárd forintot különítettek el. Támogatás nélkül, a kiskereskedelmi forgalom további csökkenésével azonban előfordulhat, hogy év közben felül kell majd vizsgálni a döntéseket − mondta a Napi Gazdaságnak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.
Az már most látszik, hogy legnehezebben a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál tudnak majd megegyezni. Sáling szerint több ágazatból − nemcsak a kereskedelemből − kaptak olyan visszajelzést, hogy az anyacégek nem szívesen finanszíroznák a többletkiadásokat a kiszámíthatatlan magyar gazdaságban: az áfaemelés mellett nem erősítette a bizalmat a plázastop, a kereskedelmi láncok különadója, illetve az étkezési utalványok forgalmazása körüli huzavona sem. A Metrónál például arra hivatkozva utasították el az elvárt béremelés teljesítését, hogy a kormány visszavonhatja majd a bérkompenzációs rendeletet.
A Tescónál az okoz gondot, hogy már tavaly októberben megemelték a béreket, a kompenzációs rendelet azonban 2011 novemberét jelölte meg bázisként, amihez képest teljesíteni kellene az elvárt növelést. Akadt vállalkozás, ahol már megegyeztek: a Spar például megadja az elvárt emelést, sőt néhány százalékkal magasabbat is, azonban a dolgozók idén nem kapnak ebédjegyet. A CBA-hálózat üzleteit önálló vállalkozások üzemeltetik, ezekre alig van rálátása a szakszervezetnek.
