A tavaly év végi nehézségek ellenére felállt és elindult januárban az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) és már 90 partnerrel írt alá szerződést − beszállítói partnereinek száma azonban idén várhatóan 250-270-re emelkedik. Az állami tulajdonú cég csak nemrégiben írta ki közbeszerzési pályázatait, a csúszást tavaly még azzal magyarázta, hogy később jegyezte be a cégbíróság, később pedig a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletének csúszása volt az indok. A cégbírósági bejegyzés szerint az OHÜ továbbra is kicsiny, félmillió forint törzstőkével működik, pedig tavaly év végén 300 millió forintot juttatott a társaságnak a Vidékfejlesztési Minisztérium.
A kiskereskedelmi piac − ahol kumulálódik a termékdíjköteles termékek nagy része − ettől függetlenül nem panaszkodik a sebtében indult hulladékgazdálkodási rendszerre, a cégek szerint természetes, hogy egy \"rendszer váltásánál\" előfordulnak zökkenők. A panaszmentesség persze üzleti érdek is, hiszen a termékdíjfizetés jelentős része már nem a kiskereskedőkhöz, hanem a kibocsátókhoz tartozik. A termékdíj-szabályozásnál valódi szakmai egyeztetés zajlott, amiben a kormány képes volt elmagyarázni a gazdálkodóknak, hogy miért is igényel a költségvetés több pénzt, illetve megértette, hogy miért nem lehet hirtelen teljesíthetetlen bevételi elvárásokat támasztani a piac felé. (A költségvetés első körben 100 milliárd forint termékdíjbevételt kalkulált az előző rendszerben számolt 25 milliárd forint helyett, ez módosult 50, majd 60 milliárd forintra.) A kommunikációval annyit sikerült elérni, hogy az egyébként erős csúszásban levő rendszer zökkenőit a piac csendben nyeli le.
Piaci szereplők a Napi Gazdaságnak elmondták, az első teljes hónapból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a visszagyűjtési követelmények teljesülését fél év után lehet felmérni. Van, ahol látszik az árakban a megugrott zöld adó, van, ahol kevésbé, a 2012-re várt 4-5 százalék közötti inflációból 3 százalék a 2012-es adóváltozásokból (adóemelkedésekből származik). Ebből 1,5 százalék csak az áfa, a másik 1,5 százalék többek között a járulékok növekedéséből, az energiaárak növekedéséből vagy a termékdíj, illetve a jövedéki adó növekedéséből származik.
