A hitelmegállapodás létrejötte még ma sem vehető teljesen biztosra, de a magyar kormányfő utóbbi hetekben mutatott visszavonulása miatt nagyobb esély van rá, mint korábban − véli Juhász Attila, a Political Capital Institute vezető elemzője. A fennmaradt vitás pontok közül kettő − a jegybankelnöki fizetés és az MT-tagok eskütétele − inkább szimbolikus, a harmadik − a bírók korai nyugdíjazása − azonban a későbbiekben is komoly vitákra adhat okot.
Az utóbbi két hét megmutatta, hogy a második Orbán-kormánynak alig van mozgástere a gazdaságpolitikával és a törvényhozás vitatott lépéseivel kapcsolatban − mondta a Napi Gazdaságnak Antal Attila politikai szakértő, aki szerint az is nyilvánvalóvá vált, hogy ez a \"mozgástér nélküli állapot\" nagyon is piacképes lehet itthon. Az IMF és az EU felé egyértelmű üzeneteket küld a kormány, nemcsak a tárgyalási hajlandóságról, hanem arról is, hogy a legtöbb esetben enged az elvárásoknak. Belföldön mindezt úgy tálalja a kabinet és jobboldali véleményvezérek jó része, hogy \"kénytelenek vagyunk az erőnek engedni, de bizonyos nemzeti minimumokat még így is lehet érvényesíteni\" − tette hozzá az elemző.
A kabinet mára lényegében minden fontos ügyben hajlandó engedni, arra is késznek mutatkozott, hogy a szigorúbb feltételeket jelentő készenléti hitelt vegye igénybe − tette hozzá Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Mindez komoly kommunikációs kihívást jelent, amit tovább nehezít, hogy az elmúlt három hónapban már három \"180 fokos fordulatot\" hajtott végre a kabinet (IMF-hez fordulás, a feltételek elutasítása, majd minden feltétel elfogadása). Fontos fejlemény ugyanakkor Juhász szerint, hogy a miniszterelnök nyilatkozata alapján az országgyűlés támogatni fogja az európai pénzügyi paktumhoz csatlakozást. A bizottsággal folytatott viták remélhető rendezése azonban nem jelenti a konfliktusok végét Juhász szerint, a további egyeztetések során ugyanis számos, a kormány gazdaságpolitikáját gyökeresen érintő kérdésben alakulhat ki komoly konfliktus.
Vélhetően nem az IMF-fel, hanem az EU-val kötendő megállapodás lesz a nagyobb kihívás a kormány számára, előbbi egyrészt pragmatikusabb, másrészt pedig kevesebb vitás pontja van Magyarországgal − fogalmazott Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért igazgatója. A kormányzat vélt vagy valós mozgástere továbbra is igen szűk, az pedig, hogy a forint az utóbbi napokban felülteljesítő a régiós devizákkal szemben, egyértelműen jelzi, hogy a befektetők bíznak a viszonylag gyors megállapodásban − tette hozzá Böcskei.
