Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma már nem azon vitatkoznak a kereskedelmi piac szakértői, hogy kellett-e válságadó a szektor nyakába, hanem azon, hogy a közteher kivetése lehetett volna igazságosabb. A kiskereskedelmi vállalkozásokat sújtó, forgalom alapján kivetett 30 milliárd forint legnagyobb részét hat nemzetközi vállalkozás fizeti be. A Tesco és a Spar például együtt több mint a felét adja a köztehernek, miközben piaci részesedésük alig haladja meg a 30 százalékot. E válságadó visszafogta a legnagyobb cégek innovációját, terjeszkedését. Így a szektor növekedési üteme, foglalkoztatottjainak száma lefelé indult. Pedig a KSH adatai szerint a válságadó előtt, 2007-ben elindult kiskerforgalom-csökkenés ellenére is képes volt a szektor beruházni és növekedni. Most a magyar leányvállalatok − a válságadóval a nyakukban − képtelenek jó tárgyalási pozíciót elérni a regionális fejlesztési tárgyalásokon az anyavállalati stratégiaalkotáskor. A válságadó egyértelműen veszteségessé tette a teljes szektort. Ráadásul a válságadóra befizetett pénz nem jött vissza, a forgalom erősödése nem indult el, illetve a vállalatok költségei − több más adó emelkedésével együtt − nőttek. Ilyen volt például a termékdíj.
