Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Közös Agrárpolitika (KAP) 2014−2020 közötti időszaka az Európai Bizottság által októberben nyilvánosságra hozott elképzelések szerint a vártnál kisebb forrásmegvonással járhat Magyarország számára: nagyjából 99 százaléka a jelen programozási időszakban járó összegnek − mondta a Napi Gazdaságnak Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgatója. Az AKI nemrégiben fejezte be a jelenleg ismert rendelettervezetek alapján készített modellszámításait a reformok magyarországi hatásairól. Az újabb programozási időszakra szóló költségvetés elfogadásáig a szabályok még több ponton változhatnak a tagországi lobbik hatására, az azonban elmondható, hogy a vártnál kevesebb gazdaság számára lesz közvetlenül anyagilag is hátrányos az új KAP.
Az AKI számításai szerint szélsőséges esetben 180 gazdaságot érinthet az úgynevezett capping, vagyis az üzemenkénti támogatási felső határ bevezetése, és az a feletti összeg elvonása. A tervek szerint az üzemenkénti 150 és 300 ezer eurós éves támogatási szint között 50 ezer eurónként 20−40−70−100 százalékos lenne az elvonás, amit az üzemek éves munkaerő-költségével és annak közterheivel mérsékelni lehetne. Az elvonás a modell szerint leginkább a nagy területen szántóföldi növénytermesztést kevés foglalkoztatottal végző gazdaságokat sújtaná. Az AKI becslése szerint a capping miatt várhatóan 10 millió euró támogatás átcsoportosítására kerülhet sor.
Az AKI számításai szerint a 2014-től minden tagállamban bevezetendő alaptámogatás hektáronkénti összege hazánk esetében 143 euró lehet. Ezt 80 euróval egészítheti ki a 30 százalékos zöldítési követelmény, így a két komponens együttes összege hektáronként 223 euró. A területalapú támogatás összege 2013-ban várhatóan 263 euró lesz hektáronként. Az új KAP a kis területen gazdálkodók számára bevezetne egy átalánytámogatási formát is, ami Magyarország esetében közelítené az 1000 eurót.
