− Milyen hatással lesznek az államilag finanszírozott képzés csökkenő keretszámai, az új tandíjrendszer a SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Karára (GTK)?
− Nem ijedtünk meg, a kar az elmúlt tizenöt évben komoly erőforrásokat fordított a színvonalas költségtérítéses és távoktatási képzéseire itthon és a határon túl is. Az a törekvés, hogy ne legyen ennyi jogász és közgazdász, már tíz éve jelen van a rendszerben. Az államilag finanszírozott hallgatók száma folyamatosan csökkent, a diákjaink 70 százaléka már most fizet a tanulmányaiért. Ez azt mutatja, hogy a felsőoktatást megtérülő befektetésnek tekintik, és a hallgatók elégedettek azzal, amiért évek óta fizetnek. Gyakran hangzik el a vád, hogy az egyetemek nem nyújtanak megfelelő szintű szolgáltatást a költségtérítésért. A SZIE folyamatosan hajt végre szakmai és infrastrukturális fejlesztéseket, magasak az elvárásaink az oktatókkal szemben, akik többségében az üzleti szféra aktív szereplői közül kerülnek ki.
Évek óta tartó trend, hogy a költségtérítéses szakokra és a pótjelentkezésnél is nagyon sokan a SZIE-t választják, mert inkább olyan egyetemnek fizetnek, ahol információik szerint magas színvonalú a képzés, a tanárok odafigyelnek a hallgatókra, a rendszer pedig úgy épül fel, hogy ne okozzon fölösleges többletköltségeket. A GTK-szakokon átlagosan 20−70 hallgató tanul, az összlétszám 4900 fő körüli, a diákok kis csoportokban dolgoznak, interaktív oktatás folyik beadandó feladatokkal, esettanulmányokkal. Az oktatók folyamatosan tartják a kapcsolatot a hallgatókkal. A vonzerőt bizonyítja, hogy lényegesen többen jelentkeznek át a karra, mint ahányan elhagyják azt.
− A költségtérítések mértékét mennyire tartja reálisnak?
− Nem \"szálltak el\" a költségtérítések, bár azt is hozzá kell tenni, hogy az általános jövedelmi viszonyok romlottak. A gazdaságtudományi képzéseknél átlagosan félévente 200 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak. Az egyetem számára inkább az okoz gondot, hogy az állami normatívák nagyobb mértékben estek, mint amennyivel a költségtérítés összegét megnövelték, holott a szellemi infrastruktúra sokba kerül az egyetemeknek, még akkor is, ha a professzorok átlagbére alacsony. Ahol túl olcsón kínálják a képzést, ott egész biztosan a szellemi és a technikai infrastruktúra rovására teszik azt. Ha már bent van a hallgató a képzési rendszerben, a kar nem érzéketlen az anyagi gondokra, nem kérjük el minden áron a költségtérítés teljes összegét szeptemberben, vannak részletfizetési lehetőségek a vizsgaidőszakig. A jövőben azt tervezzük, ha a hallgatóknak esetlegesen pénzügyi nehézségei adódnak, egyéni elbírálás alapján ösztöndíjat is kaphatnak, illetve a tehetséges diákoknál mérsékelhetjük a költségtérítést.
− Milyen a kar kapcsolata a vállalati szférával?
− A gazdasági képzésünk gyakorlatközpontú, komoly kapcsolati rendszere van az egyetemnek a nagyobb magyarországi cégekkel, ami elengedhetetlen a piacképes közgazdászdiplomához. Tapasztalataink szerint a végzetteknek nincsenek problémáik a munkakereséssel, bár az egyetem is ajánl karrier-tanácsadást, segítségnyújtást. A diákok már az egyetemi évek alatt komoly cégekhez mennek gyakorlatra, vannak olyan vállalatok, amelyek fél évre tíz-tizenkét hallgatót is felvesznek és közülük választják ki a leendő alkalmazottakat, de a többiek is profitálnak az ott végzett gyakorlatból.
A szakirányú képzéseink is egyre népszerűbbek, ebben a specializációt lehetővé tevő mesterképzések is pozitív változást hoztak. Az üzleti képzési ágon a szakok nagy létszámban indulnak a nappali és a levelező tagozaton is. A hallgatók jelentős része már a munkaerőpiacon van, de a szakmai fejlődés vagy szakmaváltoztatás miatt továbbtanul mesterszakon, jellemzően levelezős, költségtérítéses formában. A cégek számára is kedvező, ha az alkalmazottak szakmai tudása bővül, illetve a vállalatok vezetőit is be tudjuk vonni a gyakorlati képzésbe. Az utóbbi időben sajnos a képzési és innovációs hozzájárulás megszüntetésével nehezítette az állam a cégekkel való kapcsolatépítést. Pedig a megszorításokkal önmagában nem javítható a minőség, ahhoz racionalizálásra van szükség, és mi elsősorban ezen dolgoztunk az elmúlt időszakban.
