Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Két javaslat merült fel a monetáris tanács (MT) keddi kamatmeghatározó ülésén: a tartás és az 50 bázispontos emelés. Végül, szoros szavazásban, a tanácstagok változatlanul hagyták a 7 százalékos rátát − mondta Simor András jegybankelnök. A döntést nagy meglepetéssel fogadta a piac, mivel az elemzők többsége 50, de még az óvatosabbak is 25 bázispontos emelést vártak. A forint közvetlen a döntést követően hirtelen 303,30-ra gyengült az euróval szemben, de utána rövidesen jött a korrekció. Amennyiben a kockázati megítélés és az inflációs kilátások érdemben tovább romlanak, kamatemelés válhat szükségessé − szólt a jegybanki közlemény.
Idén januárban jelentősen romlott Magyarország piaci megítélése, bár az elmúlt időszakban a kormánynak a nemzetközi szervezetekkel folytatott egyeztetései hatására enyhült a hazai eszközökre nehezedő nyomás. A kockázati megítélés azonban továbbra is érzékeny − hangsúlyozta Simor. Emiatt fontos, hogy mihamarabb megállapodás szülessen az EU−IMF párossal. Amíg ez meg nem születik, addig a pénzpiacok volatilisak maradhatnak. A tanács többsége azonban úgy látta, hogy a kormányzati kommunikációban bekövetkezett változás nemcsak rövid távon, hanem akár tartósan is képes befolyásolni a piaci reakciókat. A kamatdöntéseknél jelenleg a szűk keresztmetszet Magyarország kockázati megítélése marad, hiszen az inflációs cél a jegybanki horizonton elérhető.
Az elmúlt hetek látványos javulása ellenére felesleges kockázatot vállalt és így hibázott az MNB − véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A szakember szerint az ország kockázati megítélését tükröző indikátorok a \"nagy javulás\" után jelenleg is csak a december végi helyzethez hasonlítanak, azonban el kell ismerni, hogy az év első heteiben mind a hazai, mind a nemzetközi folyamatokban érdemi pozitív elmozdulás volt.
A kormány kommunikációjának változása a nemzetközi szervezetekkel való megállapodás felé ugyan jócskán javította a kockázati megítélést, azonban még kérdéses, hogy ezen folyamatok mennyire bizonyulnak tartósnak. A pénzügyi stabilitás továbbra is mutathat sérülékenységet − teszi hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Amennyiben a tárgyalások hivatalosan is megkezdődnek az IMF-fel és az EU-val, és a hazai piacok stabilizálódni tudnak, talán nem lesz szükség kamatemelésre, kedvező esetben pedig a második félévben lassú kamatcsökkentési ciklus veheti kezdetét, azonban továbbra is látok felfelé mutató kockázatokat − mondta az elemző.
