Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A múlt év nagy részét még összhang jellemezte az MT-n belül, azonban a harmónia komoly különbségeket rejtett magában és ez ősszel folyamatosan felszínre is került, 2012 első szavazása pedig már szoros eredményt hozott. A jelek szerint eltolódott a súlypont a kevésbé szigorú monetáris politika felé. Szeptember−októberben még egyedül Király Júlia MNB-alelnök tért el a többségtől − egy enyhe, 25 bázispontos emelés mellett érvelt, szemben a többiek tartás javaslatával −, igazi változást azonban november hozott. Az akkori fél százalékpontos emelés mögött a tanács összes tagja kiállt, azonban akkor már több opciót is megvitatott az MT és a jegyzőkönyv is arról tanúskodott, hogy a tanácstagok gyökeresen másképp ítélik meg egyes kérdésekben a gazdaság állapotát. Lapunk is arra számított, hogy decemberben ezek az ellentétek kiéleződhetnek. Végül a tavalyi utolsó döntésével újabb 50 bázisponttal szigorított a monetáris testület, az arány a korábbiakkal szemben azonban 5−2-re mérséklődött, a többséggel szemben Gerhardt Ferenc és Koczinszky György egy mérsékeltebb, 25 bázispontos szigorításra voksolt.
Vélhetőleg ez az ellentét éleződött tagnap. A szoros szavazás a héttagú tanácsnál nagy valószínűséggel a 4−3-as eredményt jelenti, márpedig elég kicsi az esélye, hogy Simor András jegybankelnök és a két alelnök (Király és Karvalits Ferenc) szavazott volna a tartás mellett. Ha ez így van, akkor Bártfai-Mager Andrea és Cinkotai János csatlakozhatott a lazább monetáris politikát pártoló táborhoz. Érdekes azonban, hogy a köztes 25 bázispont nem jelent meg az opciók között. Ez a lehetőség abban különbözött volna a tartástól, hogy ha az MT bízik is abban, hogy a piac elfogadja a kormány hajlandóságát a nemzetközi szervezetekkel történő megegyezésre, fokozottabban számol a piaci hangulat törékenységével. A rövidített jegyzőkönyv február 15-i publikálásakor okosabbak leszünk − de optimistábbak nem feltétlenül.
