Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A teljes magyar elektronikai termékpiac minimum tíz százaléka fekete és szürke import − ez lényegében a szektor egyhavi forgalma. Az illegálisan Magyarországra kerülő termékek miatt csak áfából 5 milliárd forint esik ki a költségvetésből, a termékdíjjal, illetve a féllegálisan, fogyasztóvédelmi szempontból nem egészen \"etikusan\" beérkező (például lengyel import) termékekkel a kiesés elérheti az évi 10 milliárd forintot is. A teljes szürke és fekete import nagysága alsó hangon 25 milliárd forint.
A szürke import két irányból jön. Az egyik keletről, például Lengyelországból, ahol az itthon is ismert márkagyártók leányvállalatai saját árukészleteiket "kipörgetve" magyar kereskedőknek értékesítenek, így ha alacsony a forgalomhatár, meg lehet úszni a termékdíjat, ezzel csökkentve az árat. A szürke behozatal másik fele nyugatról érkezik, főleg Németországból. Jó kapcsolati tőkével rendelkező kereskedők olcsón vásárolnak fel árukészleteket és itt terítik a termékeket, természetesen megúszva a termékdíjat. Az igazi profit az, hogy alacsonyabb beszerzési áron jutnak hozzá a termékekhez, mint a magyar legális forgalmazók és gyártók, illetve nem fordítanak az értékesített márka marketingjére, nincs szervizhátterük és nincs az értékesítés mögött költséges vállalati struktúra. Az itteni gyártók és forgalmazók szerint a legnagyobb probléma, hogy a szürke importból származó termékek leverik a belföldi árakat, elviszik a forgalmat és a hasznot. A fogyasztó pedig elveszti a realitásérzékét egy-egy márkával szemben, vagyis az itteni hivatalos márkaforgalmazó lényegében csak \"elfüstöli\" a marketingre fordított befektetését.
A szabálykerülő import egyik kulcsa az áfa. A terméket virtuálisan utaztatják Szlovákiába, majd onnan vissza, így nemcsak a termékdíjon, hanem az áfakülönbözeten is nyer a forgalmazó. Az sem ritka, hogy szervezett keretek között a magyar kiskereskedelmi láncok akciós időszakában a "feketézők" strómanokon keresztül olcsón felvásárolják a leszállított árú termékeket, ezt papíron Szlovákiába utaztatják, nyernek az áfán, és itthon még olcsóbban kerülnek ki a termékek valamelyik internetes kereskedelmi oldalra. A legális és az ilyen, vélhetően nem \"tiszta\" termékek árkülönbsége 25−27 százalék feletti is lehet. A legalacsonyabb árakat rendszerint olyan kereskedelmi site-ok kínálják, amelyek forgalma töredéke a hagyományos kereskedőkének − azaz biztosan nem nyernek az üzleten, kérdés azonban, hogy akkor miből tartják fenn magukat ezek a szereplők.
