Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A minimálbér 93 ezer forintra emelésével gyakorlatilag valamennyi stratégiai céljának keresztbe tett a kormány 2012-ben: azt legnehezebben a hazai tulajdonú mikrovállalkozások tudják majd teljesíteni, az leginkább az exportra termelő nagyvállalatok munkaerő-keresletét fogja majd vissza, ráadásul csökkenti a tartós munkanélküliek, illetve a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit. A kevesebb foglalkoztatott kevesebb adóbevételt jelent, miközben nő a munkanélküliek különféle ellátásaira fordítandó támogatás összege − vonható le a következtetés az MKIK GVI által tavaly októberben készített konjunktúrafelmérés eredményéből.
A Napi Gazdaság birtokába került felmérés során a bérkompenzációs intézkedések bejelentése előtt kérték ki a cégek véleményét. Mivel azonban várhatóan nem minden cég veszi majd igénybe a kompenzációt, a felmérés eredményei továbbra is komoly költségvetési és makrogazdasági hatású problémákat jeleznek.
| Ipar | 30 |
| Építőipar | 32 |
| Mikrovállalkozások | 38 |
| Döntően exportáló cégek | 29 |
| Magyar tulajdonú cégek | 29 |
| Forrás: *Napi Gazdaság-gyűjtés Forrás: MKIK GVI |
A válaszadók 70 százalékban első helyen a megfelelően képzett munkaerő hiányát jelölték meg a gazdaságban a munkaerőpiac bővülésében. Második helyen a válaszadók 30 százaléka a magas járulékterheket, míg harmadik helyen 24 százalékuk a magas minimálbért említette a munkahelyteremtés gátjaként. Saját vállalatánál a válaszadók 64 százaléka okolta főként a járulékterheket, második helyre került a képzett munkaerő hiánya és harmadik ok a magas minimálbér lett.
A felmérés rákérdezett a 92 ezer forintos bruttó bér alatt foglalkoztatottak arányára, s hogy kinek okozza majd a legnagyobb gondot az emelés kigazdálkodása. E szerint leginkább a kormány által egyébként támogatni kívánt mikrovállalkozások számára jelent majd problémát a minimálbér kifizetése. A GDP-növekedéshez legnagyobb mértékben hozzájáruló exportáló nagyvállalatoknak ez könnyebb lesz, viszont várhatóan visszafogja majd a munkaerő-keresletet a magas minimálbér. Főként az ipar, valamint a kiskereskedelem fogja vissza létszámbővítési szándékait 2012-ben.
Ugyan a felmérés nem vizsgálta a foglalkoztatási hatásokat, azonban a 2001. és 2002. évi jelentős minimálbér-emelés tapasztalataiból tudható, hogy a sokkszerű keresetnövekedés hatására nő a tartós munkanélküliek száma, egyre nehezebb új belépőként állást találni a munkaerőpiacon. Az akkori emelésről azóta az MTA kutatói is is kimutatták, hogy inkább csökkentette, mint növelte a költségvetés foglalkoztatásból és fogyasztásból származó adóbevételeit.
