Nem okozott nagyobb meglepetést a Magyarországgal kapcsolatos tegnapi európai parlamenti (EP) vita hangneme a lapunk által megkérdezett politikai elemzők szerint, és arra is számítani lehetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem él egész pályás letámadással az EU/IMF-tárgyalások megkezdése előtt. A korábbiakhoz képest visszafogott hangnem (mind a miniszterelnök, mind a magyar EP-képviselők részéről) azt igazolja, hogy a kormánynak nagy szüksége van az IMF-hitelmegállapodásra − véli Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Gyömöre szerint Orbán beszéde alapján a teljes megadás mellett tette le a voksát, ami jelentős kommunikációs váltás a korábbiakhoz képest, jelezvén, hogy a kormány hosszabb vagy rövidebb távon megegyezésre törekszik az EU/IMF párossal.
A miniszterelnök békülékeny hangnemét emelte ki Juhász Attila, a Political Capital Institute vezető elemzője is, aki szerint azonban a tegnapi vitából nem is a magyar kormányfő lényegi mondandója csapódik majd le a magyar nyilvánosságban, sokkal inkább az, hogy Orbán elvárásai tökéletesen igazolódtak a kritikát megfogalmazó EP-képviselők felkészületlenségét illetően. Pusztán az EP-vita alapján nem vált látványossá, hogy a magyar kormány korábbi álláspontjához képest több kérdésben visszakozott − azaz megteszi a Brüsszel által kért változtatásokat −, a vita hangneme és a kritizálók sok esetben valóban nonszensz állításai azonban Juhász szerint alkalmat adnak arra, hogy ezt a hazai közvélemény előtt elfedje.
Orbán felszólalása kettős célt szolgált: egyrészt védte a mundér becsületét és magyarázta a \"reformokat\", másrészt pedig, ráépülve a korábbi napok \"megenyhült\" kommunikációjára, igyekezett szimpátiát kelteni az euroszkeptikus, már-már EU-ellenes belföldi és külföldi csoportokban − hangsúlyozta Antal Attila politikai szakértő. Antal szerint a látszólag szándékoltan enyhe beszéd azonban hemzsegett a csúsztatásoktól (nem igaz például, hogy az EU nem emelt kifogást az alaptörvény rendelkezései ellen) − ilyen hibákat az elemző szerint csak az követ el, aki nem biztos az igazában. Orbán olyan képet igyekszik kialakítani, hogy a reformok aprómunkájába belefogó \"Dávid\" szembekerült a basáskodó, kötekedő \"Góliáttal\", ez a kommunikációs stratégia ugyanakkor nem tartható sokáig, legalábbis az uniós színtéren − tette hozzá az elemző.
A konszenzuskeresés demonstrálását emelte ki Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője is, aki szerint ez volt az igazán érdekes, és kevésbé a miniszterelnöki beszéd tartalma. Orbán az aktív törvényhozást hangsúlyozva próbálta a probléma súlyát csökkenteni: a gyors tempó miatt természetes szerinte, hogy vannak vitás kérdések. Az együttműködés hangsúlyozása javíthatta a magyar kormányfő pozícióját uniós szinten − tette hozzá Szomszéd −, ami az eljárásban az ország előnyére is válhat.
