Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly az első háromnegyed év előzetes statisztikai gyorsjelentése alapján emelkedett a megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon − derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából. A tárcavezető úgy látja, a nemzeti cselekvési tervben 2011-re kitűzött célok túlteljesítése várható (a részletes tavalyi adatok csak az idei első negyedévben állnak majd rendelkezésre).
A cselekvési terv 2011-re a 2010-esnél 0,1 százalékponttal alacsonyabb, 7,3 százalékos megújuló-részaránnyal számol, a 2020-as cél pedig 14,65 százalék. A miniszter szerint a tavalyi első kilenc hónapban az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest a biomasszából és hulladékból termelt energia mennyisége 15 százalékkal, 60,6 petajoule-ra nőtt, szélből pedig 36 százalékkal több áramot állítottak elő. A napenergia alapú áramtermelés a 2010-es 0,88 megawattos beépített teljesítményről − a pályázati rendszer adatai alapján − a következő években 11,5 megawattra emelkedhet a tárcavezető szerint.
A megújulószakma korábban többször is arra hívta fel a figyelmet, hogy a leendő kötelező átvételi rendszer (Metár) bevezetésének csúszása milliárdos károkat okoz az iparágban. A rendszer legkorábban 2013 elején indulhat el − jó egyéves csúszással. A GKI Energiakutató Kft. nemrégiben megejelent elemzése a késlekedés okaként a nyilvánvaló forráshiányt nevezte meg, szemben a korábbi kormányzati magyarázatokkal. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a cselekvési tervben megfogalmazott beruházási igény 2020-ig meghaladhatja a 900 milliárd forintot, az intenzitás pedig 2016−2018 között éri el csúcspontját. A GKI azonban úgy látja, \"a most elvesztegetett újabb egy év nagyban megkérdőjelezi a célok elérésének realitását\".
Németh Lászlóné egy másik írásbeli válaszban úgy fogalmaz, a Metár szabályozási koncepciója elkészült, társadalmi vitája lezajlott, a rendszer azonban csak az Európai Bizottság jóváhagyásával indulhat el. A konkrét jogszabályok kidolgozására is csak a brüsszeli egyeztetések után nyílik lehetőség.
| 2005 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | |
| Fűtés és hűtés | 5,4 | 9,0 | 8,8 | 8,6 | 8,5 | 9,1 | 9,8 | 11,8 | 13,7 | 15,7 | 17,4 | 18,9 |
| Áramtermelés | 4,3 | 6,7 | 6,5 | 6,9 | 7,5 | 8,6 | 8,1 | 7,1 | 8,6 | 10,2 | 10,7 | 10,9 |
| Közlekedés | 0,22 | 3,7 | 4,6 | 5,0 | 5,0 | 5,2 | 5,4 | 5,8 | 6,4 | 7,3 | 8,0 | 10,0 |
| Összes megújuló-részesedés | 4,2 | 7,4 | 7,3 | 7,4 | 7,5 | 8,0 | 8,3 | 9,3 | 10,7 | 12,3 | 13,4 | 14,65 |
| Forrás: Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve |
