Tavaly majdnem sikerült hozni az inflációs célt

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Mostanában az adóváltozások dominálják a fogyasztói árváltozásokat Magyarországon. A jövedéki adó novemberi emelését a kormány igyekezett mielőbb érvényesíteni a dohányáruk gyors lecserélésével, a drágítás nagy része azonban így is decemberre tolódott − derül ki a KSH pénteken közzétett adataiból. A múlt év utolsó hónapjában ez 2,3 százalékos áremelkedést jelentett, így az előző decemberhez képest 3,9 százalékra tolta fel a szintet, amely még egy hónappal ezelőtt 1,2 százalékot mutatott. Mindez azonban így is lefelé húzta a teljes fogyasztói kosarat. Decemberben ugyanis 4,1 százalék volt a fogyasztói árindex éves üteme. A kéttized százalékpontos mérséklődés megegyezett a Napi-konszenzus által várt szinttel. Ez havi szinten 0,2 százalékos emelkedést jelentett.

A legfőbb aggodalmat az árfolyamgyengülés átgyűrűzése jelenti, azonban ennek még mindig nincs egyértelmű jele − mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Eközben jó hír, hogy a piaci szolgáltatások (2,7 százalék) és a maginfláció (3,3 százalék) a jegybank által három százalékban megjelölt cél közelében vannak, még ha utóbbi év végére fel is tornázta magát − a szint 2010 júniusa óta a legmagasabb. Ugyanakkor a gyenge forint egyre nagyobb terhet jelenthet a kereskedőknek, és ha nem erősödik a kurzus, akkor elkerülhetetlenül és látványosan nyomja az árszintet.

Decemberben talán a legnagyobb lutri az üzemanyagoknál volt. A dízelolajat is érintette a jövedékiadó-változás, a benzint meg a hektikus árfolyam árazta át folyamatosan. Végül a KSH − több hónapja nem látott − mérsékelt árcsökkenésről számolt be. A 0,4 százalékos mínuszhoz azonban hozzá kell tenni, hogy október−novemberben összesen 6,2 százalék volt a drágulás üteme, ráadásul a decemberi elmaradt áremelkedést januárban \"pótolták\" a piaci szereplők. Mindez persze elhanyagolható lesz ahhoz képest, hogy az áfaemelés már ekkor 5 százalék fölé emeli az ütemet, a hatása pedig még az azt követő két hónapra is kitolódhat. Az idei átlagos inflációt egyelőre 4,9 százalékra várják az elemzők.

Az áremelkedés üteme 2011 egészében átlagosan 3,9 százalék volt. A jegybank és a kormány által közösen megjelölt 3 százalékos inflációs célt utólag plusz-mínusz egy százalékpontos intervallumban értékelik, így 2006 óta először újra sikerült elérni. A háztartások mérséklődő anyagi lehetőségei, amelyre a növekvő munkanélküliség mellett a devizahitelek emelkedő törlesztőrészletei is erősítettek, úgy tűnt, hogy akár 2 százalék alá kényszerítheti a tavalyi árindexet. Nem hiába várták többen is, hogy mindez megtöri a Magyarországon a rendszerváltás óta kialakult magas inflációs várakozásokat. Az adóváltozások és az árfolyamgyengülés súlyos terhei ugyanakkor felülírták a történetet.

Már 2010 novemberétől látszott, hogy ha 2011 nem is volt már benne a jegybanki horizontban, teljesülhet a cél az előre megadott értékelési sávban. Az év végi adóemelésekre ugyan nem lehetett még számítani, az nem volt elég a fogyasztói árindex várakozásoktól való eltérítéséhez. Idénre azonban már kevésbé kedvező a kép. A 2010 közepén kijött első MNB-becslés 2,9 százalékot vár és ez azóta fokozatosan kúszik felfelé. Az inflációs jelentés szeptemberben még a tavalyi évvel megegyező szintre várta az ütemet, decemberre azonban 5 százalékra kúszott fel. Részben emiatt, részben a forintra és az állampapírokra nehezedő nyomás miatt, még ha eltérő mértékű − 25 vagy éppen 50 bázispontos − szigorítást várnak is az MNB-től jövő kedden, az irányt adottnak tekintik az elemzők.