Marad a tartósan laza munkaerő-piaci környezet 2012−2013-ban − írta az MNB a legfrissebb inflációs jelentésében. A nyugdíjkorhatár emelése és a rokkantnyugdíjba vonulás feltételeinek szigorítása emelte az aktivitási rátát, és a bejelentett újabb intézkedések − mint az álláskeresési támogatás átalakítása, a táppénzre vonulás szabályainak változása, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, valamint a korhatár alatti nyugdíjak szigorítása − még tovább emelhetik a munkakínálatot. Ez azonban nem segít azon, hogy a munkaerő-kereslet még mindig gyér, így elsősorban a munkanélküliek számát növelik az intézkedések. A gyenge reálgazdasági kilátások, valamint a minimálbér-emelés okozta vállalati terhek miatt a jegybank nem vár érdemi foglalkoztatásnövekedést rövid távon. A versenyszféra alkalmazkodását jól jelzi, hogy az új álláshelyek száma jóval elmarad a válság előtti szintektől.
A vállalatok leginkább az olyan, rugalmasabb foglalkoztatási formák felé igyekeznek elmozdulni, mint a részmunkaidős és kölcsönzött munkaerő alkalmazása és várhatóan ez hosszabb távon is jellemző marad. Így a jegybanki prognózis szerint a következő két évben nem csökken 10 százalék alá a munkanélküliségi ráta.
A múlt év közepén megállt a foglalkoztatás elmúlt negyedéveket jellemző növekedése is. A növekvő munkakínálatot az első félévben még nagy részben az állami közmunkaprogramok újbóli kiírása szívta fel, míg a versenyszféra kereslete ekkor már lassult. Az év második felében már a közmunkaprogramokban részt vevők száma sem bővült tovább, a közszférában pedig a foglalkoztatottak létszáma fokozatosan mérséklődött. Az állami foglalkoztatást idén a közfoglalkoztatási programok további bővítése emelheti, kérdés, hogy ezt a további költségvetési kiigazítások mennyire teszik majd lehetővé. A múlt heti Magyar Közlönyben megjelent részletes adatok szerint 6900 köztisztviselőt és közalkalmazottat bocsátanak el, elképzelhető, hogy a megszorítások a közmunkaprogramokra is hatással lehetnek.
