Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Öt éve nem volt olyan magas az államháztartás hiánya, mint 2011-ben, ugyanis 2006-ban 2056 milliárd forint volt a deficit. Tavaly decemberben 486,5 milliárd forint lett az egyhavi hiány − ez a decemberek történetében rekordnak számít. A hónapban számolták el a MÁV Zrt. 50, a megyei önkormányzatok 196 milliárdos konszolidációja mellett az MFB Zrt. tőkeemelését, valamint az Európai Bíróság döntése miatt visszafizetett 220 milliárd forintnyi áfát. A decemberek az elmúlt öt évben szufficitesek voltak − ám most az egymásra halmozódó kiadások miatt ez rekordhiányba fordult. A tavalyi utolsó hónapban a büdzsé bevételei 2010 decemberéhez képest 360 milliárd forinttal elmaradtak, elsősorban az szja csökkenése miatt.
A tavalyi 1734,4 milliárd forint a kormány utolsó hivatalos, 2011-es GDP-prognózisával számolva 6,1 százalékos GDP-arányos pénzforgalmi hiányt jelent. Ennek ellenére − köszönhetően a mintegy 2800 milliárd forint magánpénztári vagyon államosításának − az eredményszemléletű hiány bőven a tervezett 2,94 százalék alatt maradhat − véli a nemzetgazdasági tárca. Megfigyelők szerint azonban a hat százalék feletti hiány a fiskális folyamatok fenntarthatatlanságára figyelmeztet.
Az áht éves hiánya csaknem háromszorosa lett az eredetileg tervezettnek, hisz a 2011-es költségvetést \"indulásképpen\" 687,9 milliárd forintos hiánnyal fogadta el az országgyűlés. Ugyanakkor a kormány számára is gyorsan bebizonyosodott, hogy ez nem lesz tartható, ugyanis a makropályát sikerült \"eltervezni\". A hajszálnyival 3 százalék alá lőtt hiányt a kormány háromszázalékos GDP-növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval tervezte, ez azonban már az elfogadás pillanatában meglehetősen kétséges volt. A makropálya tarthatatlanságával kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György, az NGM első embere a februári brüsszeli kormányfői találkozót követően \"világosodott meg\" − s ekkor jelentették be a kiadási oldal 250 milliárdos csökkentését, mondván: az ország így készül az euró esetleges válságára, ám ekkor még nem módosították a törvény szövegét, ezt csak a második félévben lépték meg.
Az első alkalommal július 11-én, amikor 500 milliárd forinttal, 1184,5 milliárdra emelték a hiánycélt, a pénz a Mol Nyrt. 21 százalékos részesedésének kivásárlására kellett. A törvény elfogadását követő napokban látott napvilágot az újabb módosítás: a 85 oldalas javaslatban végleg elvonták a 250 milliárdos zárolást. A következő módosításra már novemberig kellett várni: ekkor fogadta el a parlament a megyei önkormányzatok vagyonának − és adósságának − államosításáról szóló törvényt − a megyék konszolidálásához pedig 200 milliárd forintra volt szüksége a kormánynak. A költségvetés módosításához még hozzácsapták a MÁV konszolidálását és az MFB 60 milliárd forintos tőkeemelését − így a deficit egy módosítással újabb 333 milliárddal, 1517,1 milliárd forintra emelkedett. (Ezzel szemben lett a hiány 1734,4 milliárd forint.) Az év utolsó napjaiban fogadta el a parlament a befektetési alapkezelőkről szóló új törvényt − ennek 174. paragrafusában \"rejtették el\" a költségvetés újabb módosítását. Eszerint az MFB tőkéjét további 60 milliárd forinttal emelik meg − ám ez módosítás nem növelte a hiányt −, ugyanis ugyanennyivel emelték a bevételi előirányzatot is.
