Az új alkotmány életbelépésével megszűnik a Magyar Köztársaság elnevezés, hazánk hivatalos neve már Magyarország − az őszi parlamenti és operatív munka jelentős részét foglalta le, hogy több száz jogszabályban lehúzták a köztársaság kitételt, lecserélték a határokon a táblákat, s jövőre a pénzérmék is az államforma megjelölése nélkül gurulnak ki a pénzverdéből. A jelképes átalakítások mellett jelentős és húsba vágó változások is lesznek az idén.
Ide tartozik lényegében valamennyi adómódosítás − a regisztrációs adót kivéve, ahol jelentős a csökkenés. Lesz új adónem a biztosítási adó képében, lesz direkt emelés az egyéni járulékoknál, illetékeknél vagy az áfánál, s lesz közvetlen az adójóváírás kivezetésével. A szankciók sokkal keményebbek lesznek. A tb-járulék szociális hozzájárulási adó lesz, a magán-nyugdíjpénztári tagok nem fizethetnek tagdíjat, csak a kötelező járulékon felül. Az adórendszer állandóságát egy adóalkotmány megalkotásával erősítené a kormány, amely leszögezi: a magyar szja-rendszerben egy kulcs van. Az adóalkotmány egyebek mellett szabályozza az államadósság kezelését is, ami a költségvetés tervezését szorítja korlátok közé.
A béreknél a jelentős pozícióromlást kötelező kompenzációval kell a munkaadóknak kiegyenlíteniük − ehhez a minimálbért 93 ezer forintra kell emelni. Az a munkáltató, amely nem kompenzálja a bércsökkenést, szankciókra számíthat − kérdés, kit fog meghatni, hogy nem indulhat közbeszerzésen vagy támogatástól eshet el. A cégek jó része sosem volt érintett ilyen ügyekben.
A cégtörvényt érintő új szabályozás megszünteti az egyórás cégbejegyzést, helyette 15 nap alatt kell a cégbíróságoknak eljárniuk. Ezzel együtt az adóhatóság automatikusan vizsgálat alá vonja az újonnan alapítandó cégek tulajdonosait, s ha az adóregisztrációs eljárás során elvéreznek, adószámot sem kapnak az újak. A vagyontalan és alkalmazottak nélküli cégek pedig csődeljárás nélkül, kényszertörléssel lesznek kivezethetők a piacról.
Nemcsak a lakosság és a cégek érzik az idén a változást. Hatályba lépett az önkormányzati törvény − bizonyos része. Ennek révén első körben jelentősen szűkültek az önkormányzatok kötelező feladatai. Iskoláikat és kórházaikat ugyanis az állam vette át. A változás a megyei és helyi fenntartású intézményekre egyaránt vonatkozik − az egyes önkormányzatok külön kérhetik adott intézmény működtetését, ha forrást is tudnak mellé tenni. A megyék esetében hatályba lépett az önkormányzati adósságállomány kompenzációja is. Ennek révén a megyék 180 milliárd forint értékű adósságtól szabadultak meg, ám a teljes szektor adósságállományán ez sokat nem javított. A helyhatóságok az új szabályok szerint nehezebben jutnak majd hitelhez, s átalakult az adósságrendezés szabályozása is − utóbbi eddig valós példák híján kidolgozatlan volt.
