Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövő évi költségvetés a Lendület programra 1,4 milliárd forintnyi többletforrást tartalmaz − mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Napi Gazdaság Az ötlettől az üzleti sikerig című innovációs konferenciáján. Az összeg még esetleges zárolások mellett is a pályázatok jelentős kiterjesztését teszi lehetővé. Az MTA 2009-ben indította el a programot, amely olyan kiemelkedő kutatóknak szól, akik tudományterületükön már bizonyítottak Magyarországon vagy külföldön, legfőbb célja pedig, hogy Magyarországra visszajöjjenek vagy itt maradjanak. Az elképzelések arról szóltak, hogy az MTA megmerevedett kutatóintézeti rendszerébe \"hozzanak\" a pályájuk közepén járó kiemelkedő kutatókat, versenyezve nyugat-európai és amerikai egyetemekkel, kutatóintézetekkel, illetve a magyar intézetek között is versenyt generálva. A program részben a hivatalszerű működésen kívánt rést ütni, 2009-ben 6 kutatót vettek fel a magyar egyetemi tanári fizetés kétszereséért, illetve jelentős kutatási források mellett. A pályázaton előnyt élveztek azok, akik külföldről jöttek haza, azonban a rendszert eleve úgy tervezték, hogy ne csak számukra legyen nyitott − tette hozzá az elnök.
Tavaly még − az előző évnek megfelelően − az MTA kutatóhálózatában, idén azonban már az egyetemek felé is kinyitották a pályázatot, így összesen 28 kutatónak tették lehetővé, hogy kutatócsoportot indítson. A programban egy kutató öt évre legfeljebb egymillió eurós támogatást kap, amely összeget teljesen szabadon, saját belátása szerint használhatja fel, nem kell a más programokban megszokott módon mindenre kiterjedő elszámolást benyújtania. A programok sikerének igazi mércéje az lesz, amikor az első három év után egy szigorú értékelésnek vetik alá, a nem sikeres programokat le is állítják − fogalmazott az elnök. A Lendület 1,1 milliárd forintot jelent az Akadémia költségvetésében, ezt egészíti ki a jövő évi büdzsében foglalt többletforrás, ami azt jelenti, hogy 2012-ben önmagában ugyanannyi kutatócsoport indulhat, mint amennyit eddig elindítottak, azaz összesen mintegy 50 kutatócsoport működhet a kezdeményezés keretein belül.
Pálinkás szerint a felfedező kutatások szempontjából az a legfontosabb, hogy versenyképes műhelyek jöjjenek létre, amelyek a kutatók képezése mellett egy az új keresésére irányuló gondolkodásmódot is kialakítanak. A program résztvevői a jövőben sokkal nagyobb eséllyel oldják meg a felmerülő technológiai problémákat (akár termelési, akár szervezeti hatékonyság szempontjából) vagy hoznak létre egyszeri kiemelkedő találmányt. A felfedező kutatások eredményességéhez stabil környezetre van szükség, emellett az az igazán fontos kérdés, miként tudnak a fiatal kutatók időben kilépni az iparba, termelésbe vagy szolgáltatásba, hogyan tudják ott hasznosítani megszerzett tapasztalataikat és gondolkodásmódjukat.
