Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon elsősorban a menedzsmenttudás hiányosságai jelentenek akadályt a kockázati tőkealapok forrásainak igénybevételében az innovatív cégeknek − véli Oszkó Péter, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója, volt pénzügyminiszter. Oszkó szerint az üzleti tervek megírásához, a megtérülés számolásához nemcsak megfelelő termékre vagy szolgáltatásra van szükség, hanem a terveket megfelelően végrehajtó menedzsmentre is, a kockázati tőkebefektetők döntéseit 50 százalékban határozza meg az utóbbi szempont. A kockázati tőke meglehetősen drága, még a jeremie-s finanszírozásban is 25-30 százalékos éves megtérülést vár el a befektetés négy-öt évére, ennek kitermelésére nem minden üzleti terv képes − tette hozzá Oszkó. Az elvárt növekedést elsősorban külföldi terjeszkedésre, értékesítésre készülő vállalkozások tudják elérni.
A kockázati tőke üzleti alapon működik, a világban nagyrészt magánbefektetők forrásaiból gazdálkodik, olyan területekre tud befektetni, amelyek már megtérülést biztosítanak. Alapvetően a kockázati tőke egy olyan érettségi fázisban száll be, amikor innovációk és fejlesztések révén már van termék vagy szolgáltatás, az piacra vihető, és van cégként működő szervezet. Ez nem azt jelenti, hogy önmagában nem vállal szerepet az innovációban, a fejlesztőknek ugyanis óriási motiváció, hogy amennyiben ténylegesen piacképes termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek, akkor találhatnak rá finanszírozást, de az innovációs és k+f tevékenység finanszírozásában nem a kockázati tőke a főszereplő − erre állami, nagyvállalati programok lehetnek alkalmasak.
Az Egyesült Államokban a kezdő vállalkozások nem hitelfinanszírozásban gondolkodnak, hanem abban, hogy életképes ötletüket kockázati tőke bevonásával valósítsák meg, ezért Európában is kérdés, hogy miként lehetne a kockázatitőke-piacot fellendíteni. Korábban − főként a kelet-európai térségben − nem jött létre olyan környezet, amely az ehhez szükséges infrastruktúra kialakulását eredményezte volna. Az EU döntése alapján az alapkutatásokat továbbra is közösségi forrásokból kell finanszírozni, ahol azonban már piacra érett vállalkozások, termékek vagy szolgáltatások vannak, a forrásokat a JEREMIE-program biztosíthatja. A kockázatitőke-piac a JEREMIE-alapok révén jelentősen felélénkült, lényegében 2010 óta sok szereplővel és jelentős befektethető tőkével élénk piaccá vált, a pénzügyi befektetési piacok egyik fontos szereplője most Magyarországon és a régióban is. Minden más befektetés lelassul vagy megállt, hitelfinanszírozás ilyen szegmensben szinte nincs is, a kockázatitőke-finanszírozást viszont az uniós JEREMIE-program jelentős közösségi tőkeinjekcióval élénkítette.
A kezdeményezés logikája, hogy az unió kockázati tőkealapokba fektet pénzt (ezeknek akár 70 százalékát is finanszírozza), a fennmaradó harminc százalékot azonban magántőkésnek kell biztosítania, aki egyben az alapokat is működteti és a pénzeket megtérülési igénnyel kihelyezi. Mindez hirtelen megmozdította a befektetőket, mind magán-, mind pénzügyi vonalon, Magyarországon 2010-ben 8 ilyen kockázati tőkealap indult el (szemben a korábbi 1-2-vel), a tapasztalatok pedig az eddigiek alapján kedvezőek − tette hozzá Oszkó, aki szerint mára sok vállalkozás megértette a piac és a befektetők gondolkodását és egyre alkalmasabb vállalkozásokat képesek bemutatni, ez a legélénkebb piaca az innovációnak és a pénzügyi befektetéseknek.
A kockázati tőke szerepe ott kezdődik, ahol üzleti megtérülést lát, azaz kiesnek a körből az alapkutatások. Emellett a kockázati tőkealapok üzleti inkubációs tevékenységet is végeznek, kapcsolatot tartanak inkubátorházakkal, egyetemekkel, megpróbálják rábírni e szereplőket, hogy piaci logikát is vigyenek saját fejlesztéseikbe. Oszkó szerint a kockázati tőke elemi érdeke, hogy a kutatóhelyekből a legjobb eredményeket maga is ki tudja halászni, ezért érdemben tesz azért, hogy motiválja a folyamatokat.
