Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Forradalmi időket élt meg a parlament az elmúlt őszi ülésszakon, miután a kormánytöbbség tavasszal elfogadta az új alaptörvényt, amely januárban lép hatályba − ehhez kapcsolódóan számos sarkalatos, vagyis kétharmados törvényt tervezett a kormány elfogadni. A törvényalkotás azonban lassabban döcög − pontosabban annak kormányzati szakasza a menetrendhez képest több hónapos csúszásokban volt nem egy alkalommal. A lemaradást a kormány a parlamenti szakaszban igyekezett behozni. Nagy lélegzetű törvényeket zavartak le egy-két tárgyalási nap alatt − ez történt az önkormányzati törvénnyel vagy épp a munka törvénykönyvével, amely méreténél fogva többhetes tárgyalási időszakot érdemelt volna.
Az ősz első fele ad hoc törvényhozással telt el − ilyen volt a jövedéki adók emelése a hiánycél tartása érdekében −, a még pár hónapig hatályos alkotmány hetenkénti módosítása mellett. Alkotmányt kellett módosítani annak érdekében is, hogy az állam átvehesse a csőd szélén tántorgó megyei önkormányzatok vagyonát − ezt követően megszületett a megállapodás a fideszes önkormányzatok és a kormány közt, majd a törvény is átment a parlamenten. A megyék államosítása annyira jól sikerült, hogy ugyanezt a módszert alkalmazták Esztergom esetében, a város iskoláinak, egészségügyi intézeteinek állami átvételénél. November folyamán fogadták el az új bírósági törvényt, amely megszüntette a korábbi bírói önigazgatást, ezzel párhuzamosan új vezetők is kerültek a magyar bírói kar élére.
Az utolsó hónapban a legmagasabb sebességre kapcsolt a jogalkotás: decemberben fogadta el a parlament az előrehozott öregségi nyugdíjak, illetve a rokkantsági nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvényt. Jövőre már csak rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphatnak az érintettek, ezeket az ellátásokat nem a nyugdíjalapból finanszírozzák.
Az elmúlt napokban következett a szakképzési, majd az új közoktatási − most már köznevelési − törvény, amely állami kézbe veszi a közoktatást, így az általános és középiskolák elkerülnek az önkormányzatoktól. A törvény a tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 évre vitte le.
Az Alkotmánybíróság a héten semmisítette meg az egyházügyi törvényt − ezt a fiaskót a Fidesz tompítani igyekezett a jogszabály megsemmisítés előtti visszavonásával. Az új törvényt a két ünnep között fogadhatja el a parlament. A képviselők várhatóan ma döntenek a pénzügyi stabilitási törvényről és szavazhatnak a nemzeti vagyontörvényről − amely az állami vagyontörvény egy részét helyezi kétharmados keretbe −, valamint az államháztartási és az új felsőoktatási törvényről.
Az új jegybanktörvény végszavazására várhatóan a következő ülésen kerül sor. Az elmúlt napokban óránként változott a parlament ülésezésének menetrendje − eredetileg azzal számoltak, hogy az utolsó ülésnap december 23-án lesz, de most már biztosra vehető, hogy a két ünnep között is üléseznek a képviselők.
