A jó üzleti iskolák nemcsak nagyobb fizetéshez segítenek

Európa top−75 üzleti iskolája között még mindig a francia és a brit intézmények dominálnak, de az idei legjobb tíz között két teljesen új szereplő, az olasz SDA Bocconi és a spanyol Iese Business School is megjelent − derül ki a Financial Times (FT) Business Education különszámában. A rangsort az üzleti iskolák által kínált képzési programok mennyisége és színvonala, a végzés után elért fizetésemelkedés, az oktatók képzettsége és sokszínűsége alapján állítják fel. A képzések értékeléséhez és a jövedelem növekedésének megállapításához korábbi rangsorokból indulnak ki, amelyekben az MBA (Master in Business Administration), Executive MBA (vezetői MBA), a menedzsment-mesterszakok és a mindenki számára nyitott rövid és a hallgatókra szabott vezetőképzések szerepelnek.

A rangsor első helyén már három éve a HEC Paris végez. Az elmúlt két évben második helyezett London Business School helyet cserélt a korábbi harmadik francia Insead üzleti iskolával. A HEC Paris tudhatja magáénak a legjobb EMBA- és személyre szabott programokat. A menedzsment-mesterszakoknál a svájci Universitat St. Gallen, az MBA szakoknál a London Business School, a mindenki számára nyitott vezetői rövid programok kategóriájában pedig az IESE Business School lett az első. A rangsor első tíz helyezettje jellemzően minden képzés terén jól szerepelt.

Az üzleti iskolákba való beiratkozásnál az egyik legfontosabb szempont a végzés után várható fizetésemelkedés, ez a rangsorkészítésnél, különösen az MBA- és EMBA-programok esetében is jelentős tényező. Hagyományosan a vezetői MBA-programok végzettjei (akik általában már vezetői pozícióból kezdik el a képzést) jóval többet keresnek az MBA diplomával rendelkezőknél: több mint 142 ezer dollár az átlagfizetésük, szemben a volt MBA hallgatók mintegy 90 ezer dolláros bérével. Jelentős változás azonban, hogy míg az MBA-t végzettek béremelkedése meghaladja az infláció szintjét, az EMBA-fizetések nem növekednek a megélhetési költségek szintjével együtt − írta az FT.

Az országok közötti mobilitással kapcsolatban az MBA- és EMBA-programok esetében a külföldi és helyi diákok nagyjából egyenlő aránya az ideális a kapcsolatépítés és a tapasztalatcsere miatt, illetve az üzleti iskolák számára kiemelkedő jelentőségű, hogy nemzetközi vagy legalábbis regionális központokká váljanak (Napi Gazdaság, 2011. november 11.). Ez nemcsak az egyre népszerűbb nemzetközi (több ország üzleti iskolájában zajló) MBA és EMBA képzésekre érvényes. Az üzleti iskolák rangsorában is több, nem egyetlen ország irányítása alatt álló intézmény szerepel. A menedzsment területén mesterszakon végzett hallgatók 34 százaléka szerzett külföldi gyakorlatot diplomája részeként és a hallgatók fele töltött hosszabb-rövidebb időt más ország üzleti iskolájában. A volt MBA diákoknál hasonlóan magas volt a mobilitás mértéke, az EMBA esetében jóval kisebb, csak 22 százalék.

A rangsorban mindössze két kelet-európai üzleti iskola szerepelt, a prágai Közgazdaság-tudományi Egyetem, illetve az FT-nél az európai képzések listáján szereplő török Koc University. A külföldi képzéseken részt vevő magyar diákok szemszögéből nézve nem olyan fontosak az Amerikában például döntő jelentőségű rangsorok, mivel a külföldi menedzseri diploma már önmagában hatalmas értéket jelent hazánkban − mondta lapunknak Pleier Alexandra, az egyesült államokbeli Quinnipiac University MBA-képzésének végzett hallgatója, aki elsősorban a kedvező feltételek miatt jelentkezett a programra, és az a célja, hogy tudását később Magyarországon kamatoztassa.