Ezermilliárdos megszorítást rejt a 2012-es büdzsé

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kedd hajnali negyed ötkor az országgyűlés elfogadta a 2012-es költségvetési törvényt − másodszor fordul elő a rendszerváltás óta, hogy a költségvetési törvényt ilyen extrém módon hagyják jóvá. Utoljára 1990. december 31-én fordult elő, hogy éjszakába nyúlóan szavaztak a következő évi büdzséről − akkor erőteljesen szorított a határidő, hiszen pár óra volt hátra az évből. Kupa Mihály akkori pénzügyminiszter mentségére szolgál viszont, hogy teljesen új úton járt − első ízben kellett demokratikus viszonyok között költségvetést elfogadtatni a parlamenttel.

A mostani hajnali szavazás méltó befejezése annak a folyamatnak, amelynek során a 2012-es költségvetés elkészült. Míg tavaly az előző kormánytól örökölt apparátus önjáró módon, mintegy tehetetlenségi erőből átnyomta a kormányon és a parlamenten a 2011-es költségvetést, a szétvert egykori pénzügyminisztérium romjain működő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) teljesen elvesztette az irányítást. A kormány szeptember végén határidőre benyújtotta a költségvetés tervezetét, ám az már szerkezetében és formailag sem felet meg az előző években megszokottnak. A költségvetési módosítások során − november közepén − a kormány 80 milliárd forintos kiadásnövelésnek adott utat, noha már akkor lehetett tudni, hogy a módosításoknak nincs fedezetük, így inkább faragni kellene a kiadásokon.

Ennél is nagyobb baj, hogy már akkor látszott, túlzóan optimisták a makrogazdasági feltételezések. A költségvetés golyóálló félszázalékos gazdasági növekedésig − hangoztatta nemegyszer Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter −, végül a kormány a múlt héten szánta rá magát a kiigazításra.

Így a kormány − amúgy sehol nem publikált − számításai szerint 320 milliárdos kiadáscsökkentésre és adóemelésre került sor, amely két tételből tevődött össze. A várható gazdasági növekedést 1,5 százalékról 0,5 százalékra húzták vissza, az euró várható árfolyamát 268 forintról 299-re emelték. Ugyanakkor a GDP-növekedést egyetlen adótételen sem vezették át, ezért innentől kezdve hiteltelen az egész büdzsé és a kormány fog a legjobban csodálkozni a jövő évi első negyedéves számokon − mondta tegnap egy háttérbeszélgetésen Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója.

Kedd hajnalban még az utolsó pillanatban is módosítottak a főbb számokon, holott ez ellentétes az államháztartási törvénnyel, amely kimondja, hogy a büdzsé fő számait november végéig elfogadja a parlament. Ezt anno meg is tette − ám a kormány csak ezután szánta rá magát a 320 milliárdos kiigazításra. (Az államháztartási törvénnyel ellentétes ügymenet nem teszi illegitimmé a büdzsét − az ilyen próbálkozásokat az elmúlt húsz évben lesöpörte az asztalról az Alkotmánybíróság.) Ebből 200 milliárdot a költségvetés országvédelmi tartaléka lenullázásának ígéretével oldottak meg, 52 milliárdot pedig a kiadásokból zároltak. Így a hiánycél nem változott, az idei 1517,1 milliárd után 576,1 milliárd forint lehet a hiány − ez a GDP 2,5 százaléka.

A kormány a múlt héten döntött a magánpénztári járulékok végleges eltereléséről, ami papíron 48 milliárdos többletbevételt jelent a büdzsének, ám ez valójában inkább 30 milliárd forint lehet. A hiányzó 20 milliárdot a parlament a jövedéki adó emelésével teremtené elő, amit szintén tegnap szavazott meg a parlament a rokkantnyugdíjakat megszüntető törvény részeként. Így jövőre hamarabb − februárban és júliusban − és nagyobb mértékben nő az eddig elfogadotthoz képest a dohánytermékek adója.