Negyven százalék felett lesz jövőre a GDP-arányos adóterhelés − vélhetően. A 2012. évi költségvetésben nem szerepel erre nézve kimutatás, így biztosat csak a nemzetközi statisztikákból lehet majd megtudni, másfél év múlva. A terhelés az szja felső kulcsának eltörlése után csökkent, ám a mostani masszív emelések nyomán biztosra vehető a negyven százalék feletti szint.
Az adóterhelés szintjének emelkedése beleillik az európai trendbe. Míg globálisan az ezredfordulótól az volt a jellemző, hogy folyamatosan csökkent a közvetlen adók mértéke − itt a társasági adóra kell gondolni − s ezzel párhuzamosan a kormányok inkább a közvetett adóknál igyekeztek többet fogni, 2010-től ez a trend sokat gyengült. Ezen belül Európában emelkedett is a közvetlen adók terhelése 2008 óta: 19,98 százalékról 20,12 százalékra − derül ki a KPMG globális tanulmányából.
A közvetett adók esetében a fokozatos emelkedés után az utóbbi három évben nagyjából szinten maradt a terhelés, minimális emelkedés mellett ez globálisan 15,41 százalék 2011-ben. Európában itt is némi emelkedés figyelhető meg, 2011-re 19,71 százalék lett az egy évvel ezelőtti 19,67 százalék után. A folyamatos emelkedést az is erősíti, hogy ha egy állam egyszer rászánja magát, hogy bevezeti például az áfát, akkor általában ezt alacsony kulccsal teszi, majd szépen emelgetni kezdi. Erre Magyarország tökéletes példa, az 1988-as áfareform után fokozatos emelés mellett 2012-ben rekordszintre ér − mondta László Csaba, a KPMG partnere.
A közvetett adók azért lettek egyre népszerűbbek, mert jobban tervezhetők. A gazdaság hatásai nagyjából egy az egyben csapódnak le a bevételeknél. Például háromszázalékos forgalomcsökkenés háromszázalékos bevételcsökkenést eredményez, míg a jövedelemadónál jóval nagyobb arányú a bevételi oldalon a visszaesés. A stabilabb bevétel mellett az is mellettük szól, hogy állandó forrást jelentenek.
