Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A GDP 1,4 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, azaz a szezonálisan kiigazított adatok szerint egy negyedév alatt mindez félszázalékos növekedést jelent − derült ki a pénteki KSH-adatokból. Ez megegyezett a statisztikai hivatal előzetes − csak a termelési oldalról becsült − számaival. A volumenindex akkor egy hajszállal volt magasabb az elemzői várakozásoknál.
A termelési oldal számai megerősítették a korábbi, nem túl kedvező híreket. A mezőgazdaság csaknem 30 százalékkal növekedett, így lényegi szerepe volt a GDP-ütem dinamizálásában. Az ágazati jellemzők alapján ez csöppet sem számít jó hírnek, hiszen az amúgy is mérsékelt súllyal rendelkező agrárium teljesítménye nem tervezhető, nem lehet abban bízni, hogy jövőre is hasonló teljesítményre lehet majd számítani. A feldolgozóipar még egy mérsékelt lendületet ugyan adott, ám az építőipar és a szolgáltatások romló teljesítménye ezt teljesen felemésztette.
A felhasználási oldalon, ha történt változás az éves dinamika fő számaiban, azt a mérsékelt csökkenés jellemezte. A fogyasztásnál a háztartások kiadásai 0,1 százalékos üteme eleve stagnálásnak számít, ha ehhez az államtól és a nonprofit szektortól kapott természetbeni juttatások alakulását is hozzávesszük, akkor még ez az enyhe plusz is eltűnik, azaz a volumen a tavaly július−szeptemberi szinten maradt. Kismértékű emelkedést az élvezeti cikkek, a lakberendezés és a szabadidős, kulturális szolgáltatások volumene mutatott, a közlekedésé lényegében változatlan maradt. Mindezt az élelmiszerek fogyasztásában, a lakásszolgáltatásoknál és a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásoknál bekövetkező visszaesés korrigálta. A közösségi fogyasztás 1,4 százalékával együtt azonban már a negatív tartományba kerül a fogyasztás dinamikája.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése a vártnak megfelelően ismét jelentős volt. A 8,6 százalékos zuhanás mögött az építési beruházások csökkenése állt. A gép- és berendezésberuházások jelentős növekedése a legtöbb ágazatnál megjelent, de az erejét a pár ismert nagyvállalat (például Mercedes, Audi) adhatta.
Az export és az import ugyan továbbra is növekedett, erejük azonban az európai adósságválsággal párhuzamosan fokozatosan mérséklődik. Míg előbbi 7,7százalékkal, utóbbi már csak 3,5 százalékkal bővült. Ezzel a külkereskedelmi forgalom folyó áron 594 milliárd forint aktívumot ért el. A kivitelnél és a behozatalnál a dinamikát egyaránt a gépek, szállítóeszközök és feldolgozott termékek átlagnál nagyobb mértékű teljesítménye biztosította, míg az élelmiszerek, italok, alkoholtermékek külkereskedelmi forgalmának bővülése elmaradt a szokásostól. A gázfelhasználás növekedése, valamint a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának csökkenése alakította még lényegesen az import összetételét. A szolgáltatások kivitele − az idegenforgalommal együtt − 6,8 százalékkal, míg behozataluk 1,8 százalékkal növekedett.
A külső piaci kilátások nem ígérnek sok jót a jövő évre. A technikai értelemben vett recesszió veszélye egyre élesebben fenyeget Európában, márpedig ez Magyarországot is magával ránthatja. A fő probléma, hogy még így sem lenne más tétel, amely át tudná venni az export szerepét. A vállalatoknál se igény, se hitel nincs a beruházásokra − gyakran még a napi működésre sem −, egyedül az importtermékekben lecsapódó hazai fogyasztás zuhanása \"segítheti\" még a jövő évet.
| Mezőgazdaság | 28,5 |
| Ipar | 3,5 |
| Építőipar | −14,3 |
| Szolgáltatás | −0,9 |
| Összesen | 1,4 |
| Forrás: Forrás: KSH |
