Jelen pillanatban nem látunk olyan intézkedésterveket, amelyek hatására jövőre növekedni tudna a gazdaság, ehhez sem a belső, sem a külső gazdasági feltételek nem adottak − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke. Épp ezért csak pár éves távlatban, kedvező gazdasági környezet mellett látja esetleg megvalósíthatónak a Magyar Növekedési Terv egyes elemeit. Az uniós források hatékony lehívása az Új Széchenyi terv (ÚSZT) keretében nagyszerű lehetőség, ám hiányzik a szükséges önerő, a beszáradt hitelezést pedig aligha sikerül gyorsan újraindítani, ezen az MFB tőkeemelése is csak kismértékben segít. Egy válság előtti átlagos évben 3 ezer milliárd forintnyi befektetés realizálódott az országban, ezzel szemben az ÚSZT még elérhető forrásai sem jelentenek olyan segítséget, amely már 2012-ben éreztetheti a hatását − mondta az elnök. Ennél is nagyobb gond, hogy fejleszteni csak akkor érdemes, ha megfelelő értékesítési háttér és piac is van hozzá; a piacbővítés esélye viszont se belföldön, se külföldön nem látszik, márpedig a vállalkozások csak minimális kiszámíthatóság mellett fejlesztenek. A jövő évre Vadász szerint ez nincs meg. Mindezek mellett a kis- és középvállalkozói szektor exportképessége is számos kívánnivalót hagy maga után.
A nettó export növelését alapvetően jó ötletnek tartja Vadász, de mivel szinte minden partner országunkban a növekedés lassulásával vagy recesszióval számolnak 2012-re, ez még várat magára. A válság kitörése óta számos afrikai, közel- és távol-keleti országgal próbáltunk kapcsolatot létesíteni, de ez legfeljebb évek múltán hozhat új piacokat, ma túl nagy a bizalmatlanság velünk szemben a gazdaság és a gazdaságpolitika bizonytalansága miatt − mondta Vadász György. Példaként említette, hogy 2012 elején Dél-Koreában tárgyal majd, de a partnerek előre jelezték, hogy tényleges üzletkötésre legkorábban 2013-ban lehet sort keríteni, mivel az európai adósságválság, illetve a magyar kormány IMF−EU-tárgyalásai még számos ponton megváltoztathatják az üzleti környezetet. A Kárpát-medencei gazdasági övezettel kapcsolatban sem túl optimista az elnök. Tapasztalatai szerint az egyéni vállalkozói, illetve nemzeti érdekek eddig még mindig felülírták a közös fellépés vagy az együttműködés esélyeit.
