Egy növekedési terv és annak sikeres végrehajtása nélkül recesszióba kerülhet a magyar gazdaság, így kulcskérdés, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sikerrel járjon ez ügyben − mondta Orbán Viktor kormányfő péntek reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A magyar növekedési tervről a miniszter csütörtökön tárgyalt Simor András jegybankelnökkel. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a növekedés beindításához az MNB nélkül nem lehet előteremteni a forrásokat. A nemzeti bankban \"elzárt\" tartalékoknak a gazdaság élénkítésére való felhasználásáról meg kell állapodnia a kormánynak és a jegybanknak.
Az interjút követően Simor cáfolta, hogy a beszélgetésen szóba került volna az MNB-tartalékok gazdaságélénkítő felhasználása. Ettől még a kérdés marad, van-e erre elvileg lehetőség, illetve van-e ennek realitása a mostani időszakban. Az, hogy az MNB vállalati kötvényt vásárolhatna, már tavaly felvetette Matolcsy, ennek pedig a legkézenfekvőbb módja egy közvetett út lehetne a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül: a jegybank MFB-kötvényt vásárol, utóbbi pedig ezt átcsatornázná a vállalatoknak.
Jelenleg a magyar gazdaság egyik legégetőbb kérdése, hogyan lehet egyensúly tartása mellett többletnövekedést elérni. Ugyanakkor a fenti stratégia mellett és ellen is felhozhatók érvek − mondta Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere. Ez a technika ugyan nemzetközileg is használt, ám a gond az, hogy az MNB mérlegét csak végszükség esetén érdemes gyengíteni.
Az IMF-megállapodásról a kormányfő megjegyezte, hogy egy nap alatt is meg lehet állapodni: \"amint elértük a céljainkat, már meg is állapodunk, ez a mi tervünk\". Arról, hogy ez végül milyen formában történik meg, a Financial Times pénteki cikke tényként kezeli: az csak a legszigorúbb feltételekből álló készenléti hitelmegállapodás (sba) lehet, ez azonban nem nagy meglepetés. A finanszírozási nehézségeken túl a hitelességi deficit ugyanakkora problémát jelent Magyarországon, és csak egy erőteljesebb monitoring nyugtatná meg a piacot − mondta Orbán Gábor.
Az sba-n belül ugyanakkor két további lehetőség létezik − részletezte Árokszállási Zoltán, az Erste közgazdásza. A standard sba-n túl lehet egy \"előzetes\" (preliminary) megállapodást kötni. Ebben az esetben a kormány előre bejelenti, hogy nem kíván élni a lehívás lehetőségével és ezt az IMF számára is hihető módon alátámasztja. A kettő között ha nem is markáns, de érezhető a különbség. Ahhoz, hogy az IMF tényleg biztosítottnak lássa a hazai finanszírozást, a kormánynak is gesztusokat kell tennie, akár a különadók beáldozásával.
A kormányfő az interjúban spekulációs támadást jósolt december közepére. Kérdés, hogy mi az, ami december közepére várható − teszi fel Árokszállási a kérdést. Bármi legyen is az, a kormányfőnek nem ez az első forintgyengülésre vonatkozó előrejelzése, és ez nem hat pozitívan a hazai deviza árfolyamára − tette hozzá Árokszállási.
