Az élelmiszerkönyv emelt szintje lényegében egy önkéntesen alkalmazható kiegészítés − arra az esetre, ha egy gyártó prémium, különleges vagy egyéb hasonló szinonímát szeretne minőségi termékén feltüntetni, akkor a már jóváhagyott termékkörökben csak ellenőrizhető kritériumok teljesítése mellett tehesse ezt meg. Így a fogyasztók is védve vannak a marketingfogásoktól, és valóban igényes, minőségi termékek közül választhatnak.
Az emelt szint kidolgozásánál a cél az, és a tárca is csak ilyen módosításokat fogad el, hogy az új kategóriába tartozó termék, termékcsoport a fogyasztó számára is egyértelműen érzékelhető pluszt tartalmazzon − hangsúlyozta Gyaraky Zoltán. Az új leírásokban a minőségi alapanyagok, olykor a kézműves előállítási technológia jelenti a pluszt, de mindenképp arra törekednek a szakemberek, hogy minél kevesebb legyen a bedolgozható adalék anyag mennyisége, fajtája − vagy ha már kikerülhetetlen a használata, akkor legalább természetes eredetű legyen. Így egészségesebb termékek állíthatóak elő − tette hozzá a főosztályvezető.
Eddig a mézek, lekvárfélék és szörpök esetében sikerült kidolgozni a prémium-előírásokat, de már kész van az egyes édesipari termékekre − egyebek között szaloncukrokra − vonatkozó csomag is. Az új előírások kidolgozása során a legnagyobb nehézséget mindig annak eldöntése okozza, hogy csak egyes termékek vagy teljes termékcsoportok prémium szintjének a kritériumait határozza-e meg a tárca az iparral és az érdekképviseletekkel együttműködve − mondta Gyaraky Zoltán.
A sütőipari termékeknél inkább az egyes konkrét termékek emelt szintjének meghatározása felé mozdultak el, amellett hogy a kovászos technológiához visszatérést és a lisztjavító szerek visszaszorítását is rögzítették. A tejtermékek esetében hasonló a helyzet, ott is inkább a konkrét termékek − mint a trappista sajt, a túró − prémium szintjének meghatározásához ragaszkodik az ipar.
Szintén a jövő év feladata lesz a fűszerpaprika teljes élelmiszerkönyvi újraszabályozása − jegyezte meg a főosztályvezető. A minisztérium ez esetben az alapszintű követelményeket is újraszabályozná, mivel a jelenlegi élelmiszerkönyvi előírásokat elavultnak tartják. Emellett szeretnék visszaadni a magyar fűszerpaprika tekintélyét is, és biztosítani, hogy valóban túlnyomórészt magyar alapanyagból készüljön a termék. Tudatosítani kell a fogyasztókban azt is, hogy miért jobb a magyar fűszerpaprika: aromásabb, kevésbé gyakran fordul elő magas toxintartalom az itteni termékben. A tárca emellett újraszabályozná a fűszerpaprika minőségi kategóriáit, és szeretné egy AMC-kampánnyal is megtámogatni az újdonságok megismertetését a fogyasztókkal. Jelenleg ugyanis a rózsapaprika néven forgalmazott termékek minőségben a negyedosztályú, az egyik legkeresettebb kategória, az édesnemes a harmadosztályú, míg a csemege a másodosztályú, a különleges pedig az első osztályú termékeket jelenti.
