Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Teljesen átalakítja jövőre az élelmiszerlánc-felügyelet finanszírozását a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló, jelenleg a parlament előtt lévő jogszabálytervezet célja, hogy az általuk jelentett kockázat szerint arányosabbá tegye az ágazat egyes szereplőinek hozzájárulását a felügyelet működéséhez, és az élelmiszerlánc minden egyes olyan szereplője megfizesse az átalánydíjnak tekinthető felügyeleti díjat, amelynél felügyeleti munkát kell végezni. A jogszabálytervezet szerint egyébként a személyi jövedelemadó-szabályok szerinti 8 millió forint éves jövedelem alatt kereső őstermelők, egyéni vállalkozók kivételével az élelmiszerlánc minden szereplőjének meg kell majd fizetnie az éves árbevétele egy ezrelékét kitevő felügyeleti díjat. A tárca egyébként több benyújtott módosító javaslatot is támogat a tervezet parlamenti vitája során, mint például a termelői csoportok helyzetét rendező módosítást, valamint azt is, amelynek értelmében a vállalkozások a megfizetendő jövedékiadó-terhük összegével csökkenthetnék a felügyeleti díj alapjául szolgáló nettó árbevételük összegét.
A tárca a felügyeleti díj bevezetésével egyidejűleg átalakítja az elmúlt tizenöt évben kialakult igazgatási szolgáltatási díjak rendszerét is az arányosabb közteherviselés jegyében − mondta a Napi Gazdaságnak Bognár Lajos, a VM helyettes államtitkára. Az igazgatási szolgáltatási díjstruktúra átalakítása már csak azért is szükséges, mivel az elmúlt évtizedben megváltoztak az egyes szereplők jelentette kockázatok is. A jelenleg a díjtételek mintegy 47-50 százalékát fizető sertés- és baromfiiparban például a technológiai fejlesztések révén jelentősen mérséklődtek a kockázatok, ezzel szemben a globálissá vált kiskereskedelem jelentette élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentősen nőttek. Jelenleg a legtöbb ellenőrzést is ebben az ágazatban végzi a hatóság, miközben az nem is járul hozzá a felügyelet működéséhez. A felügyeleti díj bevezetésével ez alaposan megváltozna, de a korábbiakhoz képest emelkedne a növénytermesztés, a műtrágyaipar, a tejipar, az állatgyógyászati készítmények, illetve a növényvédő szerek gyártóinak hozzájárulása a hatóság működtetéséhez.
A tárca becslései szerint jövőre összesen mintegy 11 milliárd forint folyhat be a felügyeleti díjból és az átalakított díjtábla tételeiből − ennyiből kell majd gazdálkodnia az élelmiszerlánc-felügyeletnek. A rendszer úgy épülne ki, hogy a felügyeleti díjról szóló jogszabály 2012 januárjától lépne hatályba, és várhatóan jövő év elején megjelenne az átalakított igazgatási szolgáltatási díjtábláról szóló rendelet is, az azonban csak júliustól lenne hatályos. A vállalkozásoknak július végéig kellene megfizetniük az első féléves nettó árbevétel után az új felügyeleti díj első részletét, ezt követően azonban a jócskán megrostált díjtábla lenne az irányadó számos költség esetében. A tervek szerint a jelenleg hatályos szabályok alapján érvényben lévő 1000 díjtételből csak 300-at tartana meg a tárca, és a megmaradó díjak összege is jelentősen mérséklődhetne több tétel esetében. A mérsékelni kívánt díjak közé sorolták például a húsvizsgálat, az élőállat-szállítás vagy az ENAR-igazolások díjait.
A jelenlegi elképzelések szerint önbevalláson alapulna a felügyeleti díj megfizetése − mondta Bognár Lajos. A vállalkozásoknak a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz kellene benyújtaniuk a bevallásokat, amelyek valóságtartalmát később ellenőriznék. Egyelőre még egyeztet az MgSzH és a NAV arról, hogy melyik hatóság végzi majd az ellenőrzéseket. Ezzel azonban biztosítható lenne, hogy a kereskedelem is maradéktalanul megfizesse a rá eső díjtételeket. A VM szerint egyébként egy európai uniós rendelet is azt írja elő, hogy a tagállamok kockázatelemzés alapján fizettessék meg az élelmiszerlánc szereplőivel az élelmiszerlánc-felügyelet működtetését.
