Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha 1411-ben körbeutazhattuk volna a földet, leginkább talán a Kelet pezsgő civilizációi nyűgöztek volna le bennünket. Anglia viszont egy pestistől és háborúktól sújtott, elmaradott térségnek tűnt volna, szörnyű higiéniai viszonyokkal, de a többi civódó nyugat-európai királyság sem keltett volna kedvezőbb benyomást. Nehéz lett volna elképzelni, hogy a következő fél évezred jó részében a Nyugat uralja majd a többieket − pedig így történt. Mi lehetett az a nyugat-európai civilizációban, ami a fejlettebb keleti birodalmak fölé emelte? Niall Ferguson szerint a válasz a Nyugat hat \"gyilkos alkalmazásában\" keresendő, ezek: a verseny, a tudomány, a tulajdon, az orvostudomány, a fogyasztás és a munka. Ma viszont az a kérdés, hogy a Nyugat elveszítette-e a monopóliumát ezeken a területeken. Ha igen, akkor elképzelhető, hogy a Nyugat fénykorának végére értünk − figyelmeztet Ferguson.
A Civilizáció című mű különleges világ körüli utazásra hívja olvasóit: a nankingi Nagy-csatornától az isztambuli Topkapi palotáig; az Andokban levő Machu Picchutól a namíbiai Shark-szigetig, Prága tornyaitól Vencsou titkos templomaiig. Az utazás története egyaránt szól vitorlásokról és hittérítőkről, földtulajdonosi okiratokról és oltásokról, a kínai bibliákról vagy akár a farmernadrágról.
