Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A most benyújtott szakképzési törvény célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben a gazdaság igényeihez igazítsák a nappali oktatást, a képzés szerkezetét − mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára tegnap az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága ülésén. (A bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette a tervezetet − számolt be az MTI.) Ennek némiképp ellentmond, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosítása szerint a kormány elvenné a gazdasági szereplők legerősebb motivációs eszközét: megszüntetnék azt a lehetőséget, hogy a munkaadók maguk dönthessék el, hozzájárulásuk egy részével mely, számukra szükséges képzést nyújtó intézmények fejlesztését támogassák. A szakiskolai és a térségi integrált szakképző központokon (tiszk) alapuló rendszer gazdaságos működtetésére ugyancsak nagy hangsúlyt fektetne a kormány. Szakértők szerint azonban a vidéki szakiskolák számának csökkentésével párhuzamosan biztosítani kellene egy hatékony iskolabusz-hálózatot is − lévén az sokkal olcsóbb a kollégiumépítésnél.
A kormány az iskolarendszerű képzésben az első képesítés megszerzését továbbra is ingyenesen biztosítja, de a mostaninál jóval nagyobb szerepe lenne a munkahelyi tanműhelyek létrehozásának és az ottani gyakorlati képzésnek. Az újra háromévessé tett képzések első évében kötelezően az iskolai tanműhelyben zajlana az oktatás. A tervezet a közismereti tárgyak óraszámának csökkentésével teremtene időt a gyakorlatnak, ami − a tankötelezettség 16 évre leszállításával együtt − komoly tiltakozást váltott ki a pedagógusokból. Oktatási szakértők szerint a tankötelezettség leszállítása eleve növelni fogja a képzettség nélkül lemorzsolódók számát, mivel jelenleg a szakképzésbe túlnyomórészt rossz tanulmányi eredményű tanulók kerülnek. Egy évismétlés pedig egy esetleg évvesztes diák esetében már a tankötelezettségi kor elérését is jelentheti, ami ahhoz vezethet, hogy képesítés nélkül kihullik a rendszerből. Az államtitkár a bizottsági ülésen megemlítette, hogy az NGM a szakközépiskolákra is kiterjesztené a tanulószerződések rendszerét. Ez szakértők szerint akkor lehet sikeres, ha megfelelő ösztönzést kapnak a vállalkozások a gyakorlati képzőhelyek létesítésére, ami ma még kérdéses.
A szakképzési intézmények koncentrációjának ösztönzése már Magyar Bálint minisztersége idején megkezdődött − a tiszkek létrehozása is ezt a folyamatot erősítette volna −, az NGM törvénytervezete annyiban új ehhez képest, hogy az állami fenntartásba vételtől reméli a kormányzati elképzelések végrehajtását. A rendszer átalakítása ugyanis eddig sokszor az önkormányzatok ellenállásán bukott el. A tiszkek koncentrációjára eddig a legjobb példát a főváros hozta: az idén megszüntették a már meglévő tiszkek gazdasági önállóságát − egyetlen szervezet intézi minden intézmény gazdasági ügyeit −, ennek hatására megindult az intézmények összevonása.
