Továbbra is számos nyitott kérdés van a munkaadói adókedvezmény formájában igénybe vehető bérkompenzáció körül. Alapvető probléma, hogy egy munkaadó csak a bruttó bért tudja emelni, ezzel szemben az elvárás a nettó jövedelem szinten tartása, vagyis lényegében a munkaadónak a dolgozó összes, nem munkabérből származó jövedelmét is ismernie kellene, hogy ezt teljesíteni tudja − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. Az is problémát jelent, hogy egyelőre nem definiálták pontosan, hogy mihez képest kellene szinten tartani a nettó jövedelmet.
Gondot okoz az is, hogy nincs két egyforma év, sem a rendelésállomány, sem a műszak- és túlórapótlékok szempontjából, ráadául a kormány elképzelései szerint júliustól hatályos új munka törvénykönyve megszüntetné például a délutános műszakpótlékot. A javaslat az év közben kifizetett egyedi jutalmakat vagy a betegszabadságok idejére járó kisebb jövedelmet sem veszi figyelembe. A szinten tartani kívánt nettó bér meghatározását tovább nehezíti az idén bevezetett gyermekkedvezmény, főleg ha az jövőre év közben szűnik meg. Az eddigiek alapján valószínűleg a legfeljebb alapbért alkalmazó javadalmazási rendszert használó vállalkozások tudják igénybe venni a kompenzációs adókedvezményt, feltéve, hogy rendelkeznek a szükséges forrásokkal a béremeléshez − tette hozzá Rolek. Az mindenképp pozitív, hogy van, és 2013-ben is lesz kompenzáció − mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A legnagyobb problémát a főtitkár szerint az okozza majd, hogy bonyolult és adminisztrációigényes a kedvezmény igénybevétele.
