Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mérsékelt tempóban még tartja magát a hazai növekedési ütem, a belső szerkezete azonban nem biztató. A 2010 azonos időszakában megtermelt hozzáadott értéket 1,4 százalékkal haladta meg a magyar gazdaság az idei harmadik negyedben, ez egy hajszállal ugyan kevesebb, mint a második negyedéves teljesítmény, ugyanakkor kissé jobb az elemzői várakozásnál. A bizonytalanságot azonban jelzi, hogy a prognózisok jócskán szórtak. Ez nem is véletlen a termelési oldal szerkezetét elnézve. Az ipari export idén elvesztette a GDP-ben betöltött vezető szerepét és a szezonalitások miatt kiszámíthatatlan mezőgazdaság kellett ahhoz, hogy növekedésről és ne stagnálásról beszéljünk. Az agrárium éves szinten akár 20 százalék fölötti eredménye a vizsgált hónapokat mindenképp két számjegyű növekedéssel támogatta − állapította meg Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője. Az elmúlt két év igen gyenge agrárteljesítménye ugyanis elég mélyre vitte a bázist, így már egy átlagos érték is magas szintre emeli a volumen dinamikáját.
Az ipar ettől függetlenül nem teljesített rosszul, azonban ezt az építőipar egy az egyben lenullázta. Évről évre azt gondolná az ember, hogy az utóbbi ágazat üteme már nem tud hova csökkenni, aztán kiderül, hogy mégis. A lakásépítkezések is és az infrastrukturális beruházások egyaránt csökkentek. Az export eközben csökkenő ütemben, de még nőtt, az import viszont gyakorlatilag leállt. A GDP szempontjából azonban ez így is aktívumként jelenik meg, azaz a nettó kivitel továbbra is támaszként szolgált a magyar gazdaságnak − tette hozzá Szabó.
A szolgáltatások hozzáadott értéke többnyire a tavalyival megegyező szinten maradt. Az infokommunikációs szektor az átlagosnál mérsékelten nagyobb növekedést tudott elérni, ez azonban az árak csökkenése miatt nem párosult az ágazat jövedelmezőségével. A pénzügyi szektorból eddig a banki eredményeket dolgozta fel a hivatal (ez megközelítőleg kétharmadát-háromnegyedét adja a teljes ágazatnak) és az adatok egyértelműen megerősítik az eddigi híreket: a hitelezési aktivitás gyakorlatilag megállt, és így a csökkenés mértéke is hatalmas volt, bár még megmaradt az egy számjegyű tartományban. Emellett az állami szolgáltatások körülbelül tartották a tavalyi szintet − vázolta Szabó.
Az elemzői vélemények folyamatosan a lefelé mutató kockázatokat hangsúlyozták, ehhez képest a makroszám \"nem is lett vészes\". Ugyanakkor nem megnyugtató, hogy az amúgy a GDP-n belül kis súllyal rendelkező, az időjárási viszonyok miatt teljesen kiszámíthatatlan mezőgazdaság tartotta \"lendületben\" a gazdaságot. Az ipari exportnak kellene adnia a dinamikát ahhoz, hogy tényleg meginduljon a kilábalás − mondta Barta György, a CIB Bank makroelemzője. Az építőipari hozzáadott érték ugyanis az új építési engedélyek csökkenése, a befagyott hitelezés, a válság során megugrott lakásárverezések alapján még jövőre is csökkenhet. A pénzügyi szektor bajairól is órákat lehetne beszélni. A végtörlesztés kivezetése majd könnyebbséget jelenthet a pénzintézeteknek, de a hitelezési aktivitás még jövőre is szűkülhet. Az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások (szállítás, raktározás, logisztika) egyre gyengébb teljesítménye is nehezíti a jövő évi kilábalást − tette hozzá Barta.
Mindez a felhasználási oldalon is korlátozza a lehetőségeket. A háztartások fogyasztási kiadási a második negyedévben nem csökkentek, azonban ez inkább kivételnek tűnik − véli Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki egy masszív mínuszt vár itt a kiskereskedelmi adatok alapján. A reálhozam-kifizetések egyszeri jövedelemnövelő tétele azonban elképzelhető, hogy már július−szeptemberben megjelent az adatokban. A beruházást pár multinacionális vállalat nem engedi teljesen elolvadni, a kkv-k mozgástere a csökkenő hazai igények és a hitelezés kiszáradása miatt is korlátozott − mondta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank szakértője. A külső konjunktúra egyértelmű lassulása és a hazai megszorítások miatt a következő negyedévekben jóval gyengébb eredményekre lehet számítani − vázolta a kiviteli lehetőségeket Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A hazai fogyasztásban domináns importtermékek miatt a behozatal is csökken, így a nettó export továbbra is aktívummal segítheti a gazdaságot.
