Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hétvégi leminősítési hírek után a tőzsdenyitást követően a forint azonnal gyengülésnek indult és az euróval szembeni 310−311-es szintről hirtelen 317 fölé ugrott. A piac már jó ideje az alapkamatnál magasabb hozamot vár el a hazai állampapíroktól, eddig azonban elemzők úgy vélték, hogy az MNB monetáris tanácsa (MT) kivár. A hétfői árfolyamszint azonban jelentősen átírta a történetet.
Fontos, hogy figyeljen valaki a forintra és itt a jegybanké a főszerep − mondta a Napi Gazdaság Online-nak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Egy nagyobb forintgyengülésnek jóval nagyobb kára lehet a gazdaságra nézve, mint amit a kamatemelés költségvetési és reálgazdasági hatása jelenthet. A 2009-es 317-es csúcsot már sikerült elérni, és ha tartósan e fölé kerül a kurzus, mindenképp be kell avatkozni. Minél előbb megtörténik a monetáris szigorítás, annál jobb − véli Barcza György, a K&H vezető elemzője. A pénzpiacok már beárazták a 150 bázispontos emelést, és a forint addig gyengül, amíg ezt nem lépi meg az MT. A jegybanknak a piac elé kell kerülnie, hogy határt szabjon a várakozásoknak.
Többek szerint Magyarország megítélése és a devizahitel-végtörlesztés általi nyomás együttesen gyengíti a forintot. Ugyanakkor több jel arra mutat, hogy az utóbbi nélkül is emelkedne a hazai deviza szintje az euróval szemben. A befektetők nem az ország bedőlésétől félnek, egyszerűen csak kamatemelést várnak − véli Samu János, a Concorde makroközgazdásza. A nemzetközi hangulattól függetlenül a forint folyamatosan gyengül, miközben a diszkontkincstárjegy-aukciók nem meggyőzőek. A kereslet alacsony, a külföldiek kezében lévő állomány olvad, márpedig ez nem elsősorban a végtörlesztés következménye. Egy egyszeri, de nagy kamatemelés azonban akár a hosszú hozamokat is megfoghatja.
Ha bárkit megleptek a hétvégi események a befektetők közül, az elég felelőtlenül kezelte a papírjait, hiszen Magyarország leminősítése már hónapok óta \"levegőben van\" − tette hozzá Forián Szabó. Ehhez képest a mostani hírek nem is voltak olyan negatívak, hiszen akár már most bóvli kategóriába sorolhatták volna az ország adósságát. Egy esetleges devizapiaci intervenciónál érdemes figyelembe venni, hogy a jegybanki devizatartalék nagysága korlátozott. Ha jó pár milliárd eurónyi forintot zúdítanának a piacra, azt kisebb beavatkozásokkal már nem lehetne kezelni. A monetáris szigorítás reálgazdaságra gyakorolt hatása a mai piaci körülmények között ráadásul véges − véli Samu. A hitelcsatornák kiszáradtak. Gyakran egyáltalán nem lehet forráshoz jutni, még magas kamatok mellett sem. A banki hitelállomány folyamatosan csökken. Másik oldalról − mint ahogy az MNB pénzügyi stabilitási jelentése említette − a keresleti oldal is mérsékeltté vált.
Így az elemzők szerint a tanács kivárja a legközelebbi, november 29-i kamatmeghatározó ülést és akkor egy nagyot emel a rátán. Míg korábban a pénzügyi stabilitási félelmek mellett az inflációs kockázatokat is kiemelték az elemzők, így aki szigorítást várt, az a decemberi inflációs jelentést gondolta megfelelő alkalomnak, addig ma már a mielőbbi időpont mellett érvelnek, mondván: minden adott egy rátaemeléshez, senki sem lepődik majd meg rajta.
