Tíz éven belül elveszítheti a versenyt a szén

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szénvagyon hasznosítása Magyarországon és Európában is lekerülhet a napirendről, amennyiben a tiszta technológiák várt áttörése nem következik be 6-7 éven belül. A szén gazdaságossága csak a hagyományos erőművi architektúrában értelmezhető, a trendek azonban a decentralizált struktúra, az okos hálózatok kialakulása felé mutatnak − az ebből adódó elosztott termelés pedig feleslegessé teszi majd a hagyományos alaperőműveket − mondta Drucker György, az energiainfo.hu vezető elemzője az Energiainfo és a KPMG sajtóbeszélgetésén. Drucker szerint a szén jövőjét két nagy kérdés határozhatja meg: egyrészt a széndioxid-befogás és -tárolás (carbon capture and storage − CCS), másrészt a cseppfolyósítás (coal to liquid − CTL) technológiájának fejlődése. A technológiákban azonban komoly szakadék tátong az elméleti, illetve a belátható időn belül elérhető potenciál között.

A szénalapú áramtermelés előnye, hogy hazai erőforrásból és munkaerővel, költségvetési bevételt termelve csökkentheti hazánk energetikai kiszolgáltatottságát − hangsúlyozta Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség (MBSZ) ügyvezető titkára. Az MBSZ kutatásai szerint Magyarország földtani szénvagyona 10,6 milliárd tonna (ebből kitermelhető 8,6, gazdaságosan felszínre hozható pedig 3,3 milliárd tonna). A mennyiség 300 évre fedezné a mostani hazai szénfelhasználási igényeket.

A magyarországi szén kéntartalma viszonylag magas, a kéndioxid-kibocsátás mérséklésére vonatkozó nemzetközi vállalások miatt a szenes erőműveknek − pótlólagos beruházással − kéntelenítőt kellett építeniük (ez a Vértesi Erőműben és a Mátrai Erőmű visontai hőerőművében történt meg, akkori áron egyenként mintegy 18 milliárd forintból). A széntüzelés \"tisztításának\" eszköze lehet az általános korszerűsítés is, a jelenlegi technológia 52 százalékos csúcshatásfokot tesz lehetővé, a hazai egységek átlaga azonban csak 25-28 százalék.

Befektetői szempontból jelenleg Magyarországon és Európában is nagy a kockázata a szenes erőművek építésének, a szabályozás pedig olyan irányba mutat, hogy egyre alacsonyabb szintű támogatások (azaz ingyenes széndioxid-kvóták) és egyre keményebb környezetvédelmi elbírálás alá kerülnek ezek az üzemek − tette hozzá Ságodi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás partnere. Amennyiben Európa nem változtat (kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos) nézőpontján, kevéssé látszik, hogy lesz olyan befektető, aki pénzt helyezne a szektorba. A jelenlegi állás szerint a szén áll vesztésre − már ha az EU komolyan veszi dekarbonizációs törekvéseit, de a magyar energiastratégia is atom-földgáz-megújuló irányban gondolkodik, a szenet csak egyfajta tartaléknak tekinti − tette hozzá Kovács Csaba, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás igazgatója.