Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várakozásokkal szemben már a múlt hónapban megugrottak a fogyasztói árak Magyarországon. Május óta a 3-4 százalékos szint között keresi helyét az árindex éves üteme, a KSH által pénteken közzétett 3,9 százalékos októberi infláció után azonban biztossá vált, hogy már az áfaemelés nélkül is visszaugrik a mutató 4 százalék fölé. Az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal növekedtek az árak, és ezt semmilyen szezonalitás nem magyarázza.
Érződnek az adóemelések
A fiskális politikának nagy szerepe van a Napi-konszenzus által várt, a szeptemberivel megegyező 3,6 százalékos árindex eltérítésében. Októberben a szociális alapú gázár-, illetve távhőár-támogatás megszüntetése emelte meg a vártnál jobban a szintet, a jövedéki adó emelése pedig novembertől terhelheti majd a fogyasztók tárcáját − véli Barta György, a CIB Bank közgazdásza. A népegészségügyi adók (közkeletű nevén a csipszadó) bevezetése is további terheket jelent, majd januártól a növekvő áfa 5 százalék fölé emeli az inflációt − számolt Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ezt követően azonban már fokozatosan mérséklődhet a drágulási ütem, így a 2012-es éves átlag 4,2 százalék lehet és 2013 első negyedére ismét elérhetővé válhat a 3 százalék. Idén a várakozások szerint még éppen 4 százalék alatt maradhat az átlagos szint.
Meglepetést jelentett, hogy a ruházkodás szezonális árai a vártnál nagyobb ütemben emelkedtek októberben, a szeptemberi adatokkal együtt azonban cseppet sem kiugró az érték, sőt. A kéthavi drágulás 6,2 százalék volt, ami az elmúlt évek legalacsonyabb szintjének számít. Márpedig a számokat együtt érdemes kezelni, mivel az adatgyűjtések, valamint az új kollekciók fokozatos megjelenése a boltokban eloszlik a két hónap között. Mivel a szeptemberi emelkedés kiugróan alacsony volt, így várni lehetett, hogy ezt követően átlagosnál nagyobb jön. Ehhez képest az októberi számok nem is voltak kirívóak.
A fő gond az árfolyam
Jelenleg nem a fenti egyedi hatások, hanem az árfolyam aggaszthatja leginkább a jegybankot (MNB). A forint gyengülését a termelők a behozott termékszerkezet átalakításával igyekeznek aktívan kiszűrni, kérdés, hogy ezt meddig képesek tovább fokozni. A benzin áraiba ugyanakkor automatikusan átkerül a kurzusváltozás, ami az elmúlt hónapok alapján nem kis szintet jelent. Az MNB adatai szerint októberben egy hónap alatt több mint 4 százalékot gyengült a forint az euróval szemben, a tizedik hónapban az euró átlagosan 296,5 forintba került. A járműüzemanyagok árainak megugrását még technikai hatások is súlyosbították. Egy éve ugyanis jelentősebben csökkent egy hónap alatt a járműüzemanyagok ára, most viszont 2,7 százalékos volt a növekedés. Így egy év alatt 17,8 százalékkal növekedtek az árak októberben a szeptemberi 13,8 százalék után.
Az euróval szembeni 310 fölötti szint az infláción túl pénzügyi stabilizációs szempontból is aggasztó lehet. Az elemzők szerint a monetáris tanács (MT) egyelőre kivár, és ha nem elkerülhetetlen, nem emel a rátán − véli Samu János, a Concorde makroelemzője. A közgazdász év végére azonban még mindig 6,5 százalékos alapkamattal számol, vagyis a következő két hónapban 50 bázispontos emelés \"van benne a pakliban\".
Korrekció vagy kamatemelés
Nem az a kérdés, hogy az euró/forint 300 fölött van, hanem az, hogy tartósan ott marad-e − mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Régebben is volt olyan, hogy felugrott a kurzus 300 fölé, de aztán visszament anélkül, hogy beépült volna a várakozásokba. Ha a következő két hónapban korrigál a hazai deviza, akkor valószínűleg nem történik érdemi változás sem a vállalatoknál, sem a monetáris politikában, ám ha december közepén még nem látszódik a korrekció, a kamatemelés is elképzelhető lehet.
Ha a monetáris tanács szigorításban gondolkodna, a decemberi inflációs jelentés tökéletes alkalmat adhat erre. A jegybanki prognózis a novemberi árfolyamra épít, így ebben egy esetleges év végi korrekció már nem jelenne meg. Mindez a jegybank stábjának elemzése, a monetáris tanács ettől még megítélheti másképpen a gazdaság helyzetét. Ha decemberben visszamenne a kurzus 300 alá, akkor nem kötelezi a tanácsot semmi sem egy emelésre, igaz, egy héjalelkületű testület viszont a decembert se várná meg és már novemberben emelne az irányadó rátán − véli Kondrát. Szerinte ha lép is a tanács, akkor sem lép nagyot, megelégszik egy 25 bázispontos emeléssel, azt viszont addig ismétli majd, amíg érdemi változást nem tapasztal
