Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Már hónapok óta a levegőben van Magyarország hosszú lejáratú adósságainak leminősítése, érdemi változtatásra azonban egészen múlt hét végéig nem került sor. Akkor viszont két hitelminősítő is olyan jelzést adott, amelyből azt következik, hogy az átsorolás − lefelé tartó irányba − hamarosan megtörténhet. A Fitch Ratings ugyan pénteken megerősítette a korábbi befektetési kategóriát − a devizahiteleknél BBB−, míg a forintadósságnál BBB −, de a kilátásokat stabilról negatívra módosította, jelezve, hogy egy leminősítés benne van a pakliban.
Utolsó figyelmeztetés az utolsó kategóriában
A másik két nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody\'s Investors Service és a Standard & Poor\'s ugyanakkor már rég negatív kilátással tartja számon a magyar adósságot, ami különösen azért gond, mert az mindhárom ügynökségnél a legutolsó olyan kategóriában szerepel, amelyet még befektetésre ajánlanak, vagyis egy leminősítés a befektetésre nem ajánlottal, azaz a bóvlival tenné egyenlővé a értékelést. Márpedig az S&P úgy tűnik, hamarosan erre készül: szombati bejelentése szerint negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország devizában és forintban fennálló szuverén adósságának befektetési ajánlású, BBB mínusz/A-3 szintű osztályzatait. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy akár heteken belül átsorolhatja a befektetési kategóriából az országot.
A külső konjunkturális és finanszírozási környezet romlásán túl mindkét hitelminősítő felrótta a hazai gazdaságpolitika által teremtett kockázatokat, illetve ennek nyomán a külföldi befektetői bizalom folyamatos olvadását, valamint a középtávú növekedési kilátások romlását. A Fitch szerint a kormány elkötelezettnek tűnik a 2,5 százalékos költségvetési hiány tartásában, ám a londoni hitelminősítő a hazai hivatalos számoknál egy százalékponttal gyengébb GDP-növekedést vár, valamint megvalósítási kockázatoktól is tart.
Kockázatos átmeneti adók
A S&P szerint a kockázatokat erősíti a gyengülő intézményi hatékonyság, ezen belül az alkotmányban, valamint egyes független intézmények, köztük a Költségvetési Tanács működésében eszközölt változtatások. A hitelminősítő úgy látja, ennek valószínűleg negatív hatása lesz a költségvetési tervezésre és a beruházási aktivitásra, ami továbbra is nyomást gyakorol Magyarország középtávú növekedési kilátásaira. A különböző szolgáltatási szektorokra bevezetett átmeneti adók rövid távon korlátozhatják a beruházásokat és a munkahelyteremtést − idézte az S&P közleményét az MTI −, a devizaalapú háztartási jelzáloghitelek kedvezményes végtörlesztésének lehetővé tétele pedig tovább csökkentheti a gazdaság hitelellátását. Ezek az intézkedések korlátozzák a növekedési kilátásokat, veszélybe sodorhatják a kormány költségvetési célkitűzéseit és akadályozhatják az államadósság tartós csökkenését.
Mit lép a piac és a jegybank?
A leminősítés kilátásba helyezésére már régóta lehetett számítani, a kérdés az, hogy a nyár óta tartó hozamnövekedésből mennyi tudható be az erre vonatkozó várakozásoknak, mennyi a nemzetközi környezet romlásának − mondta lapunknak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Ha ugyanis ezt már beárazták a piacok, akkor érdemi romlás nem lesz várható, sem ma, sem egy esetleges leminősítéskor. Ugyanakkor a mostani környezetben a szokásosnál érzékenyebben reagálnak a piacok. Egy hirtelen gyengülésnél valószínűleg a 8,5 százalékos hozamszint és a forint euróval szembeni 317-es korábbi csúcsa jelentheti a plafont. Ez esetben viszont kétséges, hogy az MNB-nek mennyire érdemes élni a kamatemelés lehetőségével. A fiskális politika eleve szigorú, nincs egy IMF-program a háttérben, amelyet előre kellene segíteni − véli az elemző −, az adósságdinamikát és a növekedési kilátásokat azonban egyaránt rontaná egy monetáris szigorítás. A monetáris tanács menetrend szerint november 29-én tart legközelebb kamatmeghatározó ülést.
