Sokat ér a cégeknek a vezetői szemlélet

A Financial Times (FT) október végi Business Education (üzleti képzés) különszámában összegyűjtötte a világ száz legjobb vezetői MBA (EMBA − Executive Master in Business Administration) képzését. Bár a rangsorban szereplő intézmények többsége amerikai, az első helyet most egy kínai üzleti iskola, a Kellogg/Hongkong UST Business School nyerte el, ahol a végzett hallgatók átlagos fizetése több mint 419 ezer dollár. Egyre több és egyre sikeresebb az olyan EMBA program, amely a világ különböző pontjain lévő üzleti iskoláktól nyújt közös diplomát, a legjobb tíz fele ilyen típusú közös képzés volt. Ezzel az is összefügg, hogy az olyan végzett hallgatók tapasztaltak nagyobb fizetésemelkedést és jutottak magasabb pozíciókba, akik az EMBA elvégzése után más országban folytatták karrierjüket − írta az FT.

A fizetésemelkedést és előrelépést azzal magyarázták, hogy az EMBA olyasmit tanít meg, amit egy általános közgazdasági vagy üzleti képzés nem: egy vállalkozás vezetéséhez szükséges holisztikus szemléletmódot, amelyre egy ügyvezetőnek vagy vezető menedzsernek szüksége van − mondta a Napi Gazdaságnak Della Bradshaw, a különszám szerkesztője. Az egyetemi-főiskolai képzések során egy bizonyos  területre specializálódott szakember az EMBA során gyakorlati tudást szerezhet más területekről (például marketing, pénzügy, beszerzés) és vezetői készségeket sajátíthat el. Ugyanakkor a legjobb egyetemek tudásanyaga az interneten mindenki számára elérhető különböző előadások, publikációk formájában, tehát a hozzáadott értéknek nem ezeket a típusú ismereteket kell tekintenünk, hanem az interaktív órákat, az azonnali visszajelzéseket és természetesen a kapcsolati hálók bővítésének lehetőségét globális szinten − véli Panos Manolopoulos, a Stanton Chase International nevű fejvadász cég egyik vezetője.

Folyamatosan aktualizált tudásanyag, a hallgatók támogatása, globális kihívások a diákoknak és szoros kapcsolat az üzleti szférával − ezek Manolopoulos szerint a sikeres EMBA program jellemzői, mivel a cél az, hogy a végzettek gyorsan és hatékonyan tudjanak majd reagálni munkájuk során a piaci változásokra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hallgatókat kizárólag nemzetközi nagyvállalatok számára képeznék ki. Az EMBA kis- és középvállalkozások elindítását is ösztönözheti, hiszen a vállalkozói szemlélet fontos eleme a programoknak − mondta Bradshaw.

Nem szükséges feltétele az előrejutásnak az EMBA, mivel ma már rengeteg típusú üzleti képzést nyújt a felsőoktatás. Sok olyan ország van, amelynek erős a gazdasága, ám alig indít EMBA programot, ilyen például Németország. Nem állíthatjuk, hogy a vezetők kiemelkedő teljesítményéhez elengedhetetlenek ezek a képzések − mondta Bradshaw. Nem szabad tehát túlértékelni az EMBA programok szerepét. A legnagyobb fizetést kínáló munkaadók kiemelkedően jó eredményekkel rendelkező szakembereket keresnek, és a sok mérőeszköznek az EMBA diploma csak az egyike − tette hozzá Manolopoulos.